Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sipos József: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselővé választása 1922-ben
120 SIPOS JÓZSEF rius nézeteket vallott, Ráth Sándor pártigazgató és még számos meghívott vendég. Itt Gömbös köszöntötte a megjelenteket. Ertsey Péter közjegyző válaszbeszédében kifejtette: ő ugyan nem tagja a kormánypártnak, de „ott ahol gróf Tisza István elhagyta, és ahol ezt a munkát gróf Bethlen István felvette, ott találkozni kell minden magyar embernek.” Több felszólaló és pohárköszöntő után Kozma Miklós felsorolta Zsilinszky érdemeit. A küldöttség kívánságára Zsilinszky is beszélt: „Én a magyar történelemből is olyan férfiakat választottam magamnak ideálokul, akik valóban a tettnek és a gondolatnak voltak a harcosai, nem pedig a szónak.” Ideáljainak Mátyás királyt, Zrínyi Miklóst a költő és hadvezért, Széchenyi Istvánt és Tisza Istvánt nevezte. Elmondta, hogy Gömbössel és Kozmával ott volt Szegeden az ellenforradalom megszervezésénél, amikor kitűzték az „új Magyarország új céljait. ” És mivel ezek a remények két év után „nem teljesültek — legalább túlnyomó részben ezt látjuk — úgy érzem, hogy nekem (...) a zászlót cserbenhagynom nem szabad.” A forradalmak tanulságai alapján azt állította, hogy „a magyar faji gondolat nagyobb és szentebb dolog mindennél. (Úgy van! Úgy van!) Mindenki testvérem, aki magyar. El akarták hitetni velünk a szélső liberálisok és szocialisták, hogy az osztályérzés, hogy az osztályöntudat nagyobb dolog, mint a faji érzés és a nemzeti öntudat.” Ezzel szemben állította: „igenis a faji gondolat és öntudat a legnagyobb erő a föld hátán és hogy csak az a nép tud naggyá lenni, amely igazán tudja a fajtáját becsülni. Mi eddig ezt nem tettük! Mi tehát a faji gondolatot tűztük ki a zászlónkra, ami egy a nemzeti és a keresztény gondolattal. ” Zsilinszky elmondta: a forradalmak után megerősödött bennük az a tudat, hogy az „ország gerince a földmívestársadalom (Úgy van! Úgy van!) és legfőbb kincsünk a föld.” Szerinte a háború előtt minden szellemi és vagyoni érték a fővárosba gyűlt össze és a „vidékkel senki sem törődött.” Ott sem kellő számú iskolát, sem kultúrközpontokat nem teremtettek. Ok ezeket akarják megvalósítani. „Mi fölesküdtünk az agrárzászlóra (...) arra, hogy az országot abból a veszedelmes és idegenszerű merkantilizmusból, amelybe beleszorítottak bennünket, kivezetjük és erkölcsileg és gazdaságilag” újjáépítjük. A legfontosabb eredménynek azt tekintette, hogy a „faji gondolatban a nemzet meg van szervezve, (...) úgy, hogy minden destrukciót le tudunk törni.” Fontosnak tartotta, hogy a magyar nemzet megtalálta az igazi vezéreit: Bethlen Istvánt és Nagyatádi Szabó Istvánt. A feladat az, hogy őket fegyelmezetten kell követni, mert „fegyelmezetlenebb nemzetet nálunk nem mutat a történelem. ” Ezután a küldöttség még Gömböst kívánta hallani. Szerinte az Egységes Párt programjának vezérfonala a „független nagy Magyarország. ” Ok a „királyság eszméjének” a hívei. A párt azonban eldöntötte, hogy ezt a kérdést addig nem bolygatja, amíg a magyar nép minden beavatkozástól mentesen nem tud dönteni a királykérdésről. Állította: az Egységes Párt a választási harcban nem folytat demagóg kampányt, mint az ellenzék. Erről az eseményről a Szózat május 3-án egész oldalas cikket közölt „A derecskéi választók küldöttsége Zsilinszky Endrénél” címmel.11 Ezzel nagy propagandát csinált Zsilinszkynek. így nem 11 Szózat, 1922. V 3. (5.) A derecskéi választók küldöttsége Zsilinszky Endrénél.
