Századok – 2016

2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Lajtai L. László: Nemzeti eredetkérdések és historiográfiai viták. Hunfalvy Pál és a Századok

1148

LAJTAI L. LÁSZLÓ

említik Hunfalvy nevét.5 A „nagy tudós, az Akadémia egyik kiváló dicsősége”6 tizenöt esztendő' leforgása alatt mindazonáltal tizennyolc hosszabb-rövidebb tétellel gyarapította a Századok közleményeit miközben munkáiról hét ízben jelent meg ismertető' az elsó' hazai történészszaklap hasábjain. Nemcsak alapító tagja volt a történetírás hazai professzionalizációjának alapvető' intézményi keretéül szolgáló Magyar Történelmi Társulatnak,7 de róla a Századokban nekrológot jegyző' Szilágyi Sándor titkár (azaz egyúttal lapszerkesztő^ megfogalmazásában Hunfalvy Pál a Társulatnak „tizenhat év óta tevékeny [igazgató] választmányi tagja volt”8 egyszersmind. A hazai társadalomtörténeti szemlélet reformkori eló'futárainak számbavételekor mégis jellemzően elsőnek éppen ó't hozza példaként R. Várkonyi Ágnes, mint aki az 1840-es években minden erejével „philologus-historicus”-nak készül, „mégsem lett belőle történetíró mai fogalmaink szerint”.9 Hunfalvy Pált már kortársai és az utókor is elsó'sorban (összehasonlító) nyelvésznek és etnográfusnak (mai fogalmaink szerint: etnológusnak)10 tekintette és tekinti. A történészszakma nevében ó't elparentáló Szilágyi11 - érdekesen megfordítva a reformkori Hunfalvy Toldy

Steven Bela Vardy: Modern Hungarian Historiography. (East European Monographs 17.) New York-Guilford 1976.

5 Gunst Péter: A magyar történetírás története. (Történelmi Kézikönyvtár) Debrecen 2000. 208; Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században - nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 98., 154.; Flegler Sándor: A magyar történetírás történelme. (Olcsó Könyvtár 38.) Ford. Ifj. Szinnyei József. Bp. 1877. 7-8., 257-258. Az utóbbi természetesen még nem az 1882-ben kirobbant vita apropóján, hanem a Reguly-hagyaték kiadása és a hun-magyar rokonság hagyományának megkérdő)elezőjeként tárgyalja, ahogy arra Romsics munkája is utal. Szerepeltetésében nyilván nem elhanyagolható körülmény, hogy a németországi szerző elmondása szerint munkáját (a fő inspirátor Szalay László mellett és Ipolyi Arnoldon és Szilágyi Sándoron kívül) a két Hunfalvy-testvér is segítette. Vö. R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században. Századok 103. (1969) 966.

6 Br. Eötvös L[oránd].: Gyászjelentése. Ethnographia 2. (1891) 377.

7 Hóman Bálint: Elnöki megnyitó beszéd a Társulat 1937. dec. 16-án tartott évi rendes közgyűlésén. Századok 71. (1937) 389-392.; Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1150.

8 Sz[ilágyi], S[ándor].: Hunfalvy Pál (Szül. 1810. -fl891. nov. 29.) Századok 25. (1891) 850.

9 R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I—II. (Tudománytörténeti Tanulmányok 6.) Bp. 1973. II. 17—18.

10 Simonyi Zsigmond: Hunfalvy Pál mint nyelvész. (Szül. 1810., megh. 1891.). In: Hunfalvy-album. Hunfalvy Pál félszázados akadémiai tagsága emlékére. Bp. 1891. XVII-XX.; Szily Kálmán: Hunfalvy Pál emlékezete. Magyar Nyelv 6. (1910) 1—12.; Herrmann Antal: Hunfalvy mint ethnographus. In: Hunfalvy-album i. m. XXL; Zsigmond Gábor: Hunfalvy Pál útja az embertudománytól az etnográfiáig. In: Népi Kultúra - Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve X. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1977. 207—251.; Küllős Imola: Nép, nemzet és egy új tudomány, az ethnographia - Hunfalvy Pál felfogásában. Nyelvtudományi Közlemények 107. (2010) 252.

11 A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében Gyulai Pál, az általa alapított Magyarországi Néprajzi Társaság képviseletében pedig a numizmatikus-archeológus-etnológus Réthy László búcsúztatta el Hunfalvyt. Gyulai Pál: Beszéde Hunfalvy Pál ravatala fölött. 1891. dec. 2. In: Hunfalvy-album i. m. 269.; Réthy László: Hunfalvy sírjánál. Ethnographia 2. (1891) 378.