Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1140 VONYÓ JÓZSEF nem tartalmában, hanem a feldolgozás - Magyarországon akkor még újdonságnak számító — módszerében rejlik.103 A rendszerváltás után számos új jelenség gazdagította a helytörténeti szakirodalmat, mind a tematika tekintetében, mind szemléleti vonatkozásban. Azzal együtt is, hogy nem jelentett radikális módosulást, hisz - mint láttuk — a szakmai szempontok már az 1980-as években háttérbe szorították az ún. marxista történetszemlélet ideológiai megközelítéseit és értékítéleteit, megtörve annak egyeduralmát. Az ekkor született, széles palettán mozgó politikatörténeti közlések nagyobb része új, korábban nem kutatható forrásanyag feltárásával rajzolt reális képet egy-egy település vagy terület sorsának, helyzetének fordulatairól, politikai viszonyairól, eseményeiről, a hatalomgyakorlás intézményeiről és azok módszereiről a legkülönbözőbb korszakokban.104 E témakör fontos részeleme a választástörténet, amelyre szintén bőséggel akad példa az utolsó negyedszázad évfolyamaiban — a legkülönbözőbb korokból és intézményi szintekről.105 Úgyszintén a vidéki közigazgatás szervezeti egységeinek működéséről és működtetőiről.106 Dominánssá vált a társadalomtörténet különböző részkérdéseivel foglalkozó publikációk aránya. A társadalom egyes rétegeinek helyzetét elemző,107 a hatalomért vetélkedő csoportok belső jellemzőit és egymáshoz fűződő viszonyát vázoló108 írásokat épp úgy találunk, mint egy foglalkozási csoport mintaadó 103 Granasztói György: Kassa társadalma (1549-57) a korreszpondencia-elemzés tükrében. Századok 114. (1980) 615-660. 104 Néhány jellemző példa: Solymosi József: Forradalmi átalakulás Eszakkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) Századok 143. (2009) 83—116.; Csősz Péter: „Keresztény polgári érdek sérelme nélkül”. Gettósítás Szolnokon. Századok 144. (2000) 633—679.; Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az észak-erdélyi zsidók védelmében (1943- 1944). Századok 142. (2008) 123-152.; Apor Péter: A népi demokrácia építése. Kunmadaras, 1946. Századok 132. (1998) 601-632.; Pihurik Judit: A népi demokrácia aláaknázása egy szekszárdi borospincében. Századok 145. (2011) 143-160.; Standeisky Éva: „Forradalomcsinálta népképviseletek”. Helyi hatalom az 1956-os forradalomban. Századok 140. (2006) 1235-1287. 105 Lásd például Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ben. Századok 149. (2015) 1113-1134. 106 Ilyen többek között Lakatos Bálint: Mezővárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban. Századok 148. (2014) 1273-1296.; Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője — központi utasítások végrehajtója a 17. századi magyar vármegye. Századok 139. (2005) 855-888.; Poór János: Böszörmény önkormányzata 1609-1848. Századok 129. (1995) 335-362. 107 Lásd például Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg uralom kezdetén (1525—1550). Századok 145. (2011) 1147—1182.; Tóth Árpád: Nemesség, polgárság és honorácior értelmiség határán: városi tisztviselők a késői rendi társadalom korszakában. Századok 149. (2015) 1093-1112. 108 Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és a regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16—17. században. Századok 144. (2010) 769-792. és 1085-1120.
