Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1130 VONYÓ JÓZSEF zők tíz fejezetben, azon belül lényegében címszavakkal sorolták a monográfiák megírása során figyelembe veendő' módszertani szempontokat és tematikai elemeket. Az első' részben részletesebben kifejtve ismertették a felhasználható/felhasználandó forrásokat (I.). A következőkben a munka kívánatos tartalmi egységeit sorolták. Mindenekeló'tt a vármegye lehetőségeinek, helyzetének alakulását befolyásoló tényezőket: területi, topográfiai viszonyait és a gazdasági életet is befolyásoló adottságait (II.), illetve - a „vármegye kültörténeteként” értelmezve azokat — a területét (is) érintő nemzetközi, illetve országos, vagy országos jelentőségű politikai és hadi eseményeket (III.). „Belső története” keretében elsősorban az igazgatási kérdések, a közigazgatás személyi összetételének és intézményei működésének, politikai képviseletének, illetve népessége nemzetiségi összetételének tárgyalását tartották fontosnak (IV.). Önálló fejezetet szántak az egyházi és vallási állapotok tárgyalásának (V.). Aprólékosan részletezték a „közművelődési állapotok” elemeit a különböző szintű oktatási intézményektől a művészeti ágak helyi megjelenésén és azok egyesületein, illetve más egyleteken át a nevezetes épületekig és régészeti emlékekig. Mai szemléletünk alapján furcsállható módon ide sorolták az egészségügyet, a szociális intézményeket, továbbá a „közerkölcsiség állapotát” és a bűnügyi viszonyokat is (VI.). A korabeli történelemszemléletet tükrözte, hogy csak ez után javasolták tárgyalni a gazdasági viszonyokat. Azon belül tagolatlanul — csupán a földművelést és az állattenyésztést („marhatenyésztés”) említve - a mezőgazdaságot, s részletesen sorolva a többi ágazatot, kiváltképp az ipar és a közlekedés, távközlés esetében (VII.). Önálló fejezetet szántak a birtokos családok bemutatásának (VIII.), az utolsó két részbe pedig a mellékleteket (IX.) és - szinte kötelező érvénnyel - az okmánytárat javasolták elhelyezni. A millenniumi ünnepségek alkalmából nagy számban tervezett, illetve részben már készülő új megye- és városmonográfiák késztették a Magyar Történelmi Társulat vezetését arra, hogy újabb módszertani útmutatást adjon a szerzőknek. A Tagányi Károly által készített és a Társulat választmányának ülésén elfogadott javaslatot 1894 áprilisában tették közzé a Századokban.58 Tagányi előterjesztésének első fejezetében59 hibásnak tartotta az 1872-ben készült tervezet alapkoncepcióját, és — részletesen bírálva annak egyes elemeit — az ajánlott teljességgel egy szerző által megvalósíthatatlannak ítélte, ezért elvetni javasolta azt. Saját tervezetének60 alaptételét így fogalmazta meg: „A megyei monographia: a megye területének legszorosabb értelemben vett története.”61 Azaz nem az országos események helyi vonatkozásainak, hanem az adott terület belső fejlődésének leírását tekintette a monográfus feladatának. A megye történetének szakszerű feldolgozását kétféle módon tartotta megvalósíthatónak: (1) az 58 Tagányi Károly: Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében. Századok 28. (1894) 364-371. 59 I. A régi monographia tervezet. Uo. 364—369. 60 II. Az új monographia tervezet. Uo. 369—371. 61 Uo. 369.