Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1127 települések múltjáról értekezett.41 Olyan tanulmányok is születtek, amelyek egy város történetének egyes időszakait dolgozták fel. Erre példa a korszak kiváló - Bécsben, illetve Berlinben történelmet tanuló, utóbbi városban Rankét is hallgató — egyetemes történészének, Wertheimer Edének42 Nagyszebenről írt munkája.43 Ezt a gyakorlatot folytatta a társulat a vidéki utak eredményeinek ismertetése tekintetében az akció végéig. S nem csak nagy terjedelmű írások közlésével. Az 1881. évi kötetben olvashatjuk Thallóczy Lajos — mai fogalmunkkal élve — mikrotörténeti vizsgálatnak is nevezhető' cikkét egy 17. századi kereskedőről, melyben egyaránt érvényesített gazdaság- és társadalomtörténeti szempontokat.44 Ebben az írásban nem nehéz felfedeznünk Ipolyi Arnold négy évvel korábban, Pozsonyban elhangzott szavainak hatását. A vidéki kirándulások megszűntével, 1890-tó'l — a statisztikai összesítés adatainak bizonysága szerint — mind számát, mind arányát tekintve jelentősen viszszaesett a vidéktörténeti írások közlése. A téma háttérbe szorulását az is jelzi, hogy míg 1867 és 1889 között csupán két évben nem jelent meg ilyen munka, 1900 és 1918 között ez négy évben fordult elő. A helyzeten az 1909-ben tett újabb kísérlet sem változtatott. A visszaesésben az is szerepet játszhatott, hogy a millennium kapcsán megnőtt az igény és a szándék a megyei monográfiák megírására, ami a folyóiratban történő tanulmányközléstól is elvont energiákat. A megjelent közlemények tematikájának csupán néhány példával illusztrált, vázlatos áttekintése is jelzi, hogy a korabeli Magyarország fejlődési trendjei, annak legfontosabb elemei és a nem hivatásos kutatók elsődleges foglalkozása, illetve egyházi vagy hivatali stalluma is befolyásolta a témaválasztás alakulását. A fenti példák is igazolták a gazdasági és társadalomfejlődéssel, ezen belül főként az iparral, kereskedelemmel és közlekedéssel kapcsolatos problémák iránti érdeklődés fokozódását.45 A mezőgazdaság terén lényegében csak uradalomtörténettel találkozhatunk.46 41 Nagy Imre: Sopron múltja. In: A Magyar Történelmi Társulat 1883-ik évi aug. 22—27-iki vidéki kirándulása Sopron városába és Sopron vármegyébe. Szerk. Szüágyi Sándor. Bp. 1883.12-52. 42 Lásd Mályusz Elemér. Wertheimer Ede 1848-1930. Századok 64. (1930) 927—929. 43 Wertheimer Ede: Nagyszeben a múlt század második felében. Századok 14. (1880) 388— 403., 466-482. 44 Thallóczy Lajos: Egy eperjesi kereskedő a XVII. évszázadban. In: A Magyar Történelmi Társulat 1881-ik évi aug. 22 - 28-iki vidéki kirándulása Sáros vármegyébe s Eperjes és Bártfa városába. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1881. 62-68. 45 Példaként Szendrei János (9. lj.), Ipolyi Arnold (20. lj.) Szilágyi Sándor (38. lj.), Thallózy Lajos (45. lj.) hivatkozott munkái mellett lásd még Szádeczky Lajos: Nagybánya régi iparáról és czéheiról. Századok, 20. (1889) 673-700.; Tárczy Károly: Céhrendszer Munkácson. Századok 43. (1909) 16-45.; Lukinich Imre: Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ban. Századok 48. (1914) 464—476.; Kerekes György: Kassa árumegállító jogának utolsó felújítása (1688-1694). Századok 50. (1916) 620-629.; Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata. Századok 51. (1917) 45-60. 46 Lásd például Komáromy András: Nyalábvár és uradalma. Századok 28. (1894) 492—519.; Éble Gábor: A debró'-parádi hitbizományi uradalom története. Századok 43. (1909) 115—128.
