Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ujváry Gábor: "A külföld még mindég alig tud rólunk” Magyar-német tankönyvvita a második világháború idején
MAGYAR-NÉMET TANKÖNYVVITA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 115 kés viszont, hogy ezen túl a „zsidókérdés” az általam ismert, tankönyvekről szóló dokumentumokban egyáltalán nem fordul elő, miközben a nagypolitikában a német vezetők állandóan ennek fontossága hangsúlyozásával támadták az e téren tehetetlennek ítélt magyarokat.) Fordítva pedig: a magyarok Adam Müller-Guttenbrunn — mai szemmel olvasva nem is olyan ártalmas — írásait kívánták valamennyi német tankönyvből eltávolítani. A látszólagos szoros politikai szövetség mögött tehát komoly ellentétek húzódtak, amelyek a tankönyvek körüli vitákban is lecsapódtak. Nyilván mindkét fél úgy vélte, hogy a már akkor is elterjedt — mint oly sokszor bebizonyosodott, alapvetően téves — politikai szemlélet, miszerint „akié a jelen, azé a jövő is” szellemében a tankönyvek határozzák meg a másokról alkotott képet. Ma már tudjuk: ez sok szempontból igaz, részben viszont hamis. E tekintetben teljesen egyetértek korán elhunyt barátom, Stier Miklós szavaival miszerint: „[...] száz éves kísérletezés után talán be kellene látnunk, hogy a bilaterális tankönyvegyeztető módszer hatékonysága jelentős mértékben korlátozott. Mögötte természetesen az az elméleti összefüggés húzódik, hogy a tankönyvek nemzeti elfogultságok következtében »lábon hordott betegségeinek« gyógymódjaként aligha alkalmazható a »kutyaharapást szőrivel« elve, hiszen nemzeti korlátok ellen a nemzeti szemlélet kereteiből hadakozni igen furcsa, ellentmondásos dolog.”62 „STILL HARDLY ANYTHING IS KNOWN ABOUT US .ABROAD” Hungarian-German Schoolbook Disputes During Ww II by Ujváry Gábor (Summary) International inquiries into the view reflected by the schoolbook literature of individual countries about the history of other nations, and into the extent to which these views were founded on stereotypes and thus in need of revision, already began at the end of the nineteenth century. Mutual discussions of the topic became really intensive and institutionalised in the interwar period. In Hungary as well, an increasing number of people were interested in the perspective from which their nation was represented in foreign schoolbooks. The consequent analyses produced disheartening results, as the works examined contained not only a great number of errors but also conscious misinterpretations about the Hungarians and their history. In terms of Hungaro-German relationship, the systematic analysis of each other’s history, geography and literature schoolbooks only started after the agreement about intellectual cooperation had been concluded in 1936. It was on that basis that a mixed committee was formed with the aim of systematically and mutually examining the two countries’ schoolbooks. Between June 1942 and the summer of 1944 the committee held several meetings, and made proposals for the correction of sections they had found problematic. The major complaint of the Hungarian side was that the German youth had access almost exclusively to unfavourable statements about the Hungarians, a view which was entirely in keeping with the political aims of the German Empire, treating „South-eastern Europe” as its own sphere of influence and the Hungarians as of inferior ethnic qualities. For their part, the German experts generally called attention to the fact that the Hungarian schoolbooks failed to do justice to the outstanding role that the Germans had played in the history of the country. The study examines these negotiations, which, pursued as they were between parties of inequal weight, produced a great number of disputes but few positive results. 62 Stier Miklós: A másokról alkotott kép. Identitások, mentalitások, mítoszok és sztereotípiák Európa multietnikus régióiban. Nemzetközi tudományos ülés, Salzburg 1994. június 27-29. Századok, 1994. 1251-1254.
