Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1119 térségeket feltáró műveket sorolhatjuk, de ilyennek tekinthetjük a mezőgazdaság, illetve az agrártársadalom helyzetét országos relációban elemzó' írásokat is. (Ez utóbbiak elemzésétől jelen írásunkban idő és hely hiányában eltekintünk.) Miért fontos a téma? Az 1960—1970-es évektől — felülemelkedve a korábbi, lekicsinylő értékeléseken, „averziókon” — egyre elfogadottabbá vált a történész szakmában az a nézet, hogy az ország történetének teljes megismerése nem lehetséges csupán központi (parlamenti, kormányzati, párt-, tömegszervezeti stb.) dokumentumok, lapok, országos statisztikák, vezető politikusok emlékezései stb. alapján készült nagy ívű áttekintésekkel. Azok révén ugyanis jobbára csak politikai, gazdasági, kulturális és más célkitűzések, tervek, illetve az állam, a gazdaság, a társadalom, a kulturális élet összképe vázolható fel. Nem ismerhetők meg azonban ily módon a megvalósulás részletei, a társadalom élete különböző szegmenseiben zajló folyamatok területenként, településtípusonként eltérő feltételei, amelyek alapvetően befolyásolták a központi tervek realizálásának módját éppúgy, mint a helyi kezdeményezések keletkezését, a különböző mutatókkal mérhető fejlettségi szint régiónként, településenként eltérő voltát és változó trendjeit, intenzitását. E felismerés eredményezte — részben nemzetközi hatásokra — a történettudomány specializációját, a gazdaság-, a társadalom-, a kultúrtörténet és más részdiszciplínák önállósulását. Ezzel együtt vált a tudományág egyre inkább elismert és önállósuló, szakmailag egyenrangú ágává a helytörténet is. Jelentőségét erősítette a várostörténet rangjának növekedése,6 és olyan új vizsgálati módszerek megjelenése, mint a mikrotörténelem.7 A vizsgálat módszere Ha megfelelő mérleget akarunk vonni arról, milyen súllyal szerepelt a vidék története a Századok hasábjain, két szempontból kell vizsgálnunk a kérdést. Egyrészt — korszakonkénti tagolásban — meg kell állapítanunk a fenti értelemben vett vidékkel foglalkozó munkák arányát az összes közlemény között, és ezzel együtt megállapítani, milyen tematika dominált az egyes időszakokban. Másrészt ki kell térnünk a kérdéskört érintő elméleti, módszertani munkákra, esetleges vitákra. Az első vizsgálati szempont érvényesítését alapoztuk meg egy statisztikai áttekintéssel. Az alábbi táblázatban a vidék fogalomba sorolható minden 6 Lásd Bácskai Vera: Várostörténet. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Bp. 2003. 243—257. 7 Szíjártó M. István: A mikrotörténelem. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe... i. m. 494- 513.
