Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1063 Elöljáróban röviden vázolnám az államelismerés nemzetközi jogi értelmezését. Shaw meghatározásában „Az elismerés olyan ténybeli helyzetek elfogadása, amelynek jogi jelentőséget tulajdonítanak.”188 Az államelismerés területén nincs forgalomban lévő nemzetközi szerzó'dés, így a nemzetközi szokásjog szerint kell meghatározni az alapvetően politikai jellegű egyoldalú elismerési aktus joghatásait. A nemzetközi szokásjog alapján az a gyakorlat, hogy tényleges nemzetközi jogi legitimációhoz a nemzetközi közösség több tagja részérói származó elismerés szükséges. Az állam elismerése rendszerint a már előbb fennálló államok egyoldalú nyilatkozatával történik meg. Az elismerés tehát ilyen módon az egyoldalú jogügylet kategóriájába tartozik.188 189 Az elismerés két formában történhet: — A kifejezett elismerés: az elismerő nyilatkozatot egy másik állam által küldött nyilatkozat, jegyzék, távirat vagy egy vele kötött szerződésbe kifejezetten belefoglalt pontja jelenti. — A hallgatólagos elismerés: olyan magatartás, amelyből kétségtelenül megállapítható az elismerési szándék. Fajtái: diplomáciai képviselők küldése és fogadása; két állam nemzetközi szerződéskötése; többoldalú nemzetközi szerződésben való részvétel (két utóbbi kategóriát úgy kell érteni, hogy a szerződést anélkül kötik, hogy az elismerést egyetlen pontban is kifejezetten megjelenítenék); az állam elismerése egyéb konkludens tények útján.190 A XVI—XVII. században a nemzetközi szokásjog alakította az államelismerés jogintézményét, és az államelismeréssel kapcsolatban kialakult nemzetközi jogi alapelvek az elmélet kifejezett írásbafoglalása nélkül is — a Grotiusi „huzamos gyakorlat” elve alapján — már de facto alkalmazásban álltak. Az államelismerés fentiekben kifejtett nemzetközi jogi értékelése alapján az Erdélyi Fejedelemség államiságának nemzetközi jogi legitimációját, azaz a szuverenitás külügyi vonatkozásait „hosszú úton, lépcsőzetes menetben”, több elemből lehet megalkotni, s véleményem szerint mindezen összetevők eredményezik az erdélyi állam nemzetközi elismerését. a. ) széles körű, sok országra kiterjedő diplomáciai tevékenység; b. ) két- vagy többoldalú szövetségi szerződések kötése európai államokkal mint például 1595: prágai szerződés; 1620: cseh konföderáció; 1627: westminsteri szerződés, Hágai Szövetség; 1643: gyulafehérvári szerződés; 1645: munkácsi szerződés; 1677: varsói szerződés; 188 Shaw M.\ Nemzetközi jog i. m. 185.; Kelsen az államelismerés tekintetében megkülönböztet egy jogi aktust (az elismerő' állam megállapítja az elismert állam nemzetközi jogi értelmű államiságát) és egy politikai aktust (az elismerő állam politikai kapcsolatba kíván lépni az elismert állammal). Ugyanilyen nézeten van Verdross és Kunz is. Nagy Károly megállapítja, hogy az államelismerés fogalmával kapcsolatosan nem alakult ki egységes definíció, ezért az elismerés joghatásait kell vizsgálni. Nagy Károly: Az állam elismerése a mai nemzetközi jogban. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica Et Politica. Tomus XIV. Fasciculus 6. Szeged 1967. 22—23. 189 Nagy Károly: Nemzetközi jog. Bp. 1999. 106. 190 Nagy K.: Az állam elismerése i. m. 67-81.; Nagy K: Nemzetközi jog i. m. 109.
