Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1057 államcímert pecsétjén használja, s az erdélyi pénzérmékre első ízben Bocskai István vereti rá 1606-ban, majd az őt követő fejedelmek pénzein folyamatosan meglelhető a három nemzet címerének használata,148 de magáról a címerekről törvényt csak 1659-ben, Barcsay Ákos fejedelem alatt hozott az országgyűlés.149 150 1691 után a Habsburgok az erdélyi címert nagycímerükön a birodalmi sas mellére helyezték,160 majd 1712-ben kerül a magyar királyi pecsétre az „Erdély fejedelme” cím.151 152 153 154 Mária Terézia 1765-ben Erdélyt aranybullás oklevéllel nagyfejedelemségi rangra emelte, s ezt a címerben is megjelenítette,162 viszont ezt a címert már nem változtatták meg, s ebben a formában szerepelt innentől fogva a Habsburg korona nagycímerében a Magyarországhoz tartozó országok között ábrázolva.163 Az erdélyi állam külső, nemzetközi jogi szuverenitása Bodin munkája IX. fejezetében a következőt tárgyalja: „Az adófizető avagy hűbéres uralkodóról, arról, hogy szuverén-e, és a szuverén uralkodók közti rangbéli elsőbbségről”. Itt fejti ki azt a véleményét, „hogy ha más függőség nem áll fenn, a védnökség alatt álló uralkodók megőrzik a szuverenitást, még ha egyenlőtlen szerződést kötöttek is, amely arra kötelezi őket, hogy védelmezőjük iránt a legnagyobb tisztelettel viseltessenek.” Az alárendeltséget hat fokozatba sorolja, ahol az „első az adófizető uralkodó, aki.. .a szuverenitás minden jogát fenntartja magának, semmiféle más függőségi viszonyban nem áll azzal, akinek az adót fizeti.”164 Hugo Grotius 1624-es „De iure belli ac pads’’ (,,A háború és a béke jogáról”)165 című művében a jogot új rendszerbe állítja, mikoris meghatározza a 148 Ivánfi E.: A Magyar Birodalom címerei i. m. 56.; Gyulai Éva véleménye szerint: “Bocskai legfőbb heraldikai öröksége, hogy a Báthory Zsigmondtól átvett fejedelmi címer nyomán állandósította Erdély egyesített címerét, s ezzel utódainak végleges mintát adott a címerreprezentációban.” Gyulai Éva: Bocskai címerreprezentációja. In: „Frigy és békesség ellen...” A bécsi és a zsitvatoroki béke. A Bocskai szabadságharc 400. évfordulója. Szerk.: Papp Klára — Jeney-Tóth Annamária. Debrecen 2006. 53.; Szabó Péter ehhez kapcsolhatóan hívja fel a figyelmet arra, hogy Erdély címerét Bocskai kassai temetési ceremóniája során is használták. Szabó Péter: Az Erdélyi Fejedelemség önképe. Bp. 2011. 31—32. 149 „mivel az országnak nagy kárára volt, hogy nem volt bizonyos pecsétje, a Szász-Sebesen hozott III. törvénycikkben meghatároztatott, hogy a fejedelem készíttessen az országnak pecséteket, s rajta legyen a magyarok pecsété a fél sas, a székelyeké a nap és új hold, a szászoké a hét kulcsos város (vagy az azt jelképező hét bástya), a magyarországi részeké a négy folyó és kettős kereszt.” E. O. E. XII. 295.; id. Jakab E.: Erdély nemzeti színeiről i. m. 54. 150 Ez az ábrázolás I. Lipót 1696-os pecsétjén szerepel először. Jakab E.: Az erdélyi czímerek i. m. 348; Ivánfi E.: A Magyar Birodalom címerei i. m. 57.; Köpeczi S. J.: Erdély címere i. m. 78. 161 Jakab E.: Az erdélyi czímerek i. m. 348.; Ivánfi E.: A Magyar Birodalom címerei i. m. 58.; Köpeczi S. J.: Erdély címere i. m. 79. 152 Jakab E.: Az erdélyi czímerek i. m. 349.; Ivánfi E.: A Magyar Birodalom címerei i. m. 58.; Köpeczi S. J.: Erdély címere i. m. 80. 153 Uo. 82. 154 Bodin, J.: Az államról i. m. 105. 166 Grotius, Hugo: A háború és a béke jogáról, I-III. Bp. 1960.
