Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1055 „aki időt nyer, életet nyer”-szerű játszmát nyitott. Ennek a „pávatáncnak” az időtartama alatt Báthory István a szuverenitás tartalmi jegyeit de iure és de facto is gyakorolta, majd a Bekes-párt likvidálását követően belpolitikailag megteremtődtek a feltételek Miksával szemben az uralkodói szuverenitás nyílt vállalásához. Mindezt nagyon rövid időn belül követte Báthory lengyel királlyá választása, ami az erdélyi állam tekintetében végképp eldöntötte az uralkodói címhasználat kérdését. Ezek alapján Péter Katalin és Horn Ildikó véleményéhez csatlakozva úgy látom, hogy Báthory „Erdélyországra” vonatkozó uralkodói címének a lengyel királlyá történő koronázásától — azaz 1576. május 1-jétől — kezdődő eme nyílt deklarálásával az erdélyi állam belső szuverenitásának utolsó mozaikkockája is a helyére került. Mivel a lengyel trón betöltése sok vesződséggel járt, ezért 1576. január 28-án az erdélyi rendek a meggyesi országgyűlésen Báthory Kristófot fejedelmi joghatósággal Báthory István helyettesévé választották, aki mint erdélyi vajda gyakorolta a hatalmat.139 Sem ezt, sem az 1581. május 1-jei választást — mikoris Báthory Zsigmondot, Báthory Kristóf fiát választották fejedelemmé a rendek — semmilyen kommentárral nem látták el Bécsból, s ez a hallgatás is a szabad fejedelemválasztási jog gyakorlásának és egyben az erdélyi állam önállóságának hallgatólagos elismeréseként értelmezhető.140 Nézetem szerint jogi szempontból a fejedelmi szuverenitás ezen oldala Bécs reakcióitól függetlenül értelmezhető, a Magyar Királynak a szabad fejedelemválasztás szempontjából már 1567 óta nem volt semmilyen jogi lehetősége, hogy az erdélyi állam rendjeinek ezt a jogát korlátozza. Magával az 1567-es törvényhozási deklarációval már de iure beállt a szabad fejedelemválasztás joga, és Báthory István 1571-es megválasztása ennek az első ténybeli megvalósulása. Báthory Kristóf és Báthory Zsigmond választása már ezen jog természetes gyakorlásának, megizmosításának tekinthető. A Habsburgok reakciótlansága véleményem szerint csupán ennek a közjogi helyzetnek a tudomásulvételét jelenti, közjogi relevanciája nincs. 139 Horn Ildikó: Báthory Kristóf uralmi rendszere. In: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk.: Pál Judit - Sipos Gábor. Kolozsvár 2010. 143. Báthory Kristóf uralkodásáról kiváló összefoglalást ad Horn Ildikó tanulmánya. 140 Barta G.: Születés i. m. 187.; Erdély története i. m. I. 444.
