Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1043 szuverenitás „atyja” a főhatalom tényleges gyakorlójának a királyt tartja, vagyis Bodin az uralkodót tekinti a szuverenitás alanyának.* 75 76 A szuverenitás legfőbb jellemzői közé tartozik, hogy független, alanyát más hatalom nem korlátozza.76 A függetlenséget az állam külső viszonylataiban használják és ez a nemzetközi jogi értelmű szuverenitás. A következő' jelző', a szuverenitás legfelsőbb-volta úgy bontható ki, hogy ami legfőbb, az másból le nem vezethető (Bodin: „nincsenek idegen kötelékei”), s mindez az állam belső hatalmi viszonyában használatos — ez az alkotmányjogi szuverenitás. Emellett a szuverenitás még korlátlan és korlátozhatatlan, ami jogi korlátozhatatlanságot jelöl, azaz jogi értelemben véve nincs és nem is lehet ellene apelláta. További jellemzője, hogy egységes és oszthatatlan, elidegeníthetetlen és átruházhatatlan, valamint állandó és kizárólagos,77 A szuverenitás tartalma tekintetében arról van szó, hogy a gyakorlója milyen jogokkal rendelkezik. Bodin kilenc ismertetőjegyet sorol fel, amit a mai napig elfogadnak a szuverenitás tartalmának vizsgálói klasszikus alapvetésként.78 Bodin elsőként és alapvetőként a törvényhozást jelöli meg.79 A szuverént a törvényhozói minőségében a további jogok illetik meg: a súlyok és mértékegységek megállapításának joga; az adókivetési jog-, a pénzverés joga.80 A szuverén francia forradalom kezdetén, 1789. augusztus 26-án kiadott ”Az ember és a polgár jogainak deklarációja” már nem a nép, hanem a nemzet szuverenitásáról ír, s ezzel vette kezdetét a modern nemzeteszme térhódítása. Az angolok más utat jártak be, mikoris a szuverenitás hordozójának a parlamentet tartották. A németek a XIX. században eljutottak az államszuverenitás megfogalmazásáig, melyet először a „göttingeni hetek” két tagja, Albrecht és Dahlmann írt le, majd Hegel határozta meg a legszabatosabban. Végül hazai kötó'dése okán említjük meg a Szent Korona-tant, melyben a Szent Korona a felségjogok hordozója és szuverenitás alanya. Takács P.: Államtan i. m. 296-297.; Takács P.: A szuverenitás i. m. 554-557.; Dezső M.: A szuverenitás, i. m. 121-122. 75 „Mivel Isten után a földön nincs nagyobb a szuverén uralkodóknál, kiket helytartóul állított, hogy a többi embernek parancsoljanak, feltétlenül tekintetbe kell vennünk e mivoltukat, hogy teljes engedelmességgel tiszteljük és becsüljük méltóságukat, hódolattal beszéljünk róluk és érezzünk irántuk; mert aki szuverén uralkodóját megveti, Istent veti meg, kinek ó' földi képmása.” Bodin, J.: Az államról i. m. 115. 78 Takács P:. Államtan i. m. 300.; „a szuverenitást semmi sem korlátozza, sem hatalomban, sem időben, sem hatáskörben.” Bodin, J.: Az államról i. m. 75. 77 Takács P.: Államtan i. m. 300-302.; „ezek a jegyek minden uralkodó sajátjai... természetüknél fogva elidegeníthetetlenek, átruházhatatlanok, elévülhetetlenek.” Bodin, J.: Az államról i. m. 124. 78 Takács P.: Államtan i. m. 305—306. 79 „a szuverén uralkodó első' ismertetőjegye, hogy törvényt szab mindenkinek általában és kinek-kinek egyénenként.” Bodin, J.\ Az államról i. m. 117.; „a törvény ereje attól ered, akié a szuverenitás, és aki a törvény erejét megadja e szavakkal: MONDTUK ÉS PARANCSOLTUK, MONDJUK ÉS PARANCSOLJUK stb. stb., és a végén az utasítás szavai: ÍGY ADJUK PARANCSBA MINDENKINEK stb., amit a császárok így fejeztek ki: SANCIMUS, s ezt csak a főhatalom birtokosa mondhatta.” Bodin, J.: Az államról i. m. 116.; „a törvényhozásnak és a törvények eltörlésének a joga a kihirdetés és módosítás jogát is tartalmazza” Uo. 118.; A jog, mint ars szerves egységet képez, amelyet a szuverén állam hoz létre. A Bodin által is vallott e teóriát osztották az ún. Humanista Jogtudomány képviselői is, jelesül Búdé, Connan, Le Duaren, Coras, Baudouin, Doneau és Le Caron. Hamza Gábor: A modern jogrendszerek tagozódása és a római jogi tradíció. Állam- és Jogtudomány 46. (2005/1-2. sz.) 12. 80 ,Á törvényhozásnak és a törvények eltörlésének e joga tartalmazza a szuverenitás összes többi jogait és ismertetőjegyeit, úgyhogy tulajdonképpen ez a szuverenitás egyetlen ismertetőjegye,
