Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1041 korszakokban, az eltérő fogalmi megközelítésekből született válaszok azt bizonyítják, hogy a szuverenitásnak nincs egységes „világfogalma”, miközben paradox módon a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere az államok „szuverén egyenlőségén” alapul.”61 Dezső Márta alkotmányjogász idézett véleményében tömören láttatja a szuverenitással kapcsolatos problematika „lelkét”. A szuverenitás mai értelmezésének gyökerei a XVI. századi Franciaországba nyúlnak vissza. A fogalom itt jelent meg egy 3-400 éves folyamat végeredményeképpen, ezért eredeti jelentése csak történeti kontextusban érthető meg és értelmezhető. Georg Jelűnek a fogalom kifejlődésével kapcsolatban három összefüggésre hívta fel a figyelmet: — „történeti eredetét tekintve a szuverenitás politikai elképzelés, mely később jogivá sűrűsödött”,62 — polemikus fogalom, amely eredetileg „defenzív” volt, később „offenzívvá’ vált,63 — akkor dolgozták ki pozitív tartalmát, amikor a teoretikusok úgy látták, hogy az államfogalom lényeges elemének tekinthető.64 65 A szuverenitás fogalma a modern állam születésével párhuzamosan szilárdult meg, abban az időszakban, amikor a birodalmak kora lehanyatló fázisba került, és az egymással egyenrangú államok felfogása kezdett megszilárdulni. Ekkor vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az állam egy olyan dolog, amiből fogalma szerint több létezhet, vagyis multum tantum, s ezt a minőséget a szuverenitás fogalma kiválóan alátámasztotta a függetlenség és a formális egyenlőség hangoztatásával.66 Mindez aztán már csak egy koherens ideológiai kifejtésre várt, ami aztán be is következett Jean Bodin szuverenitás-fogalmának megalkotásával. Bodin 1576-os munkájában („Les six livres de la République”) a következő főbb pillérek mentén határozza meg a szuverenitást (,,souverainité”66): „a szuverenitás 61 Dezső M. \ A szuverenitás, i. m. 121. 62 Jetiinek GStaatslehre i. m. 435. Idézi Takács Péter. A szuverenitás mint az állam fogalmi megragadásának kategóriája. In: Ünnepi tanulmányok Rácz Attila 75. születésnapja tiszteletére. Szerk.: CsernyÁkos. Bp. 2013. 552. 63 Jetiinek G.\ Staatslehre i. m. 441., 453-454. Idézi Takács P.\ A szuverenitás i. m. 552. 64 Jetiinek G.\ Staatslehre i. m. 445., 461. Idézi Takács P.: A szuverenitás i. m. 552. 65 Takács P.\ Államtan i. m. 296.; Takács P.\ A szuverenitás i. m. 553. 66 A király Franciaországban 1150-1300 között elóhb legfőbb hűbérúr, „suzerain” lett — azaz nem tett sem saját vazallusának, sem külhoni hatalomnak hűbéresküt —, vagyis a hűbéri lánc tetejére lépett, majd fokozatosan azon kívülre került, fölébe kerekedett, „szuverénné” vált. Katus László: A középkor története. Bp. 2000. 256. A „souverain” szót már Beaumanoir francia jogász alkalmazza a XIII. század végén, s ezt felhasználva hozta létre Bodin az új kifejezést, amit Sashalmi a „maiestas” francia megfelelőjeként azonosít. Sashalmi EÁllamfejlődés i. m. 16—17. Takács Péter értékelése szerint a kifejezés etimológiai háttere roppant bonyolult. Ősforrásnak az ófrancia „souverain” szó tűnik - aminek jelentése „felség” — amely feltehetőleg a „superanus” (fő, felső) fokozott alakjából eredeztethető. Jellinek megjegyzése, hogy a komparatív souverain (nála: felsőbb) Bodinnél vált superlativussá (legfelsőbb), a superioritas pedig suprema potestas-szá (legfőbb hatalommá). Aztán a Bodin által „véglegesített” kifejezés — „souverainité’ — a XVIII— XIX. században vált használatossá a legkülönbözőbb nyelvekben. Takács P.: Államtan i. m. 294— 295.; Takács P.:A szuverenitás i. m. 551. 4. lj.; A fogalom Bodin előtti használatára utal Paravicini, aki Merész Károly burgundi hercegről (uralkodott: 1467-1477) írta: „Nem kellett azonban magától
