Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1039 A honosság, illetve az alattvalói kötelék tágabb értelmezésében az előzőeken túl beleértették a honfiúkat (indigenákat),48 akiket szintén a magyar Szent Koronához tartozónak tekintettek. Különös jogaik és kötelezettségeik megkülönböztették őket az idegenektől ,49vagyis: a. ) nemességet csak honfiú kaphatott;50 b. ) állami hivatalt —- olyat is, amelyet nem nemesek töltöttek be — csak honfiú viselhetett;51 c) egyházi méltóságba is csak honfiú kerülhetett.52 Az államalkotó népesség kérdése Erdélyben Erdélyben az 1437-es kápolnai unió rendezi a jogilag számításba vehető — akkor még — tartományi népesség kérdését, amikor létrejött az ún. három nemzet szövetsége, azaz a magyar nemesek, a székely előkelők és a szász patríciusok részvételével. Ez a rendi szövetkezés lesz a jogi alapja az Erdélyi Fejedelemség három államalkotó nemzetének.53 Ezek az erdélyi rendek az 1439-től rendszeressé váló magyar országgyűlésbe küldenek orátorokat, azaz szószólókat, akik a három nemzetet képviselték a diétákon. Az erdélyi rendeknek aztán a király engedélyezi külön tartományi rendi gyűlések megtartását, és ezek a tartományi gyűlések lesznek a későbbi erdélyi országgyűlések csírái.54 A tartomány igazgatásában a vajda — aki 1440-től a székelyek mindenkori ispánja is — a magyar megyék és a székely székek irányítását végzi, míg a szászok a Kincstartóság alá tartoznak.55 Az önálló Erdélyi Fejedelemség államalkotó népessége kialakulásának folyamata: 48 Az elnevezésre vonatkozólag álljon itt magyarázatul Ekmayer Ágost felosztása: „azok, kik a honpolgárságot születés vagy befogadás által vagy más módokon megnyerték, honpolgároknak, membra regni vel civitatis (osztrák polgári törvénykönyv 28. §) neveztetnek. Hazánk törvényei őket veri hungari s. indigenaknak (benszülötteknek) is nevezik, ellentétben ti. az országon kívül születettekkel, kik forenses s. alienigenaknak is hivatnak. Az indigenák még belföldieknek — intranei — országlakosoknak - regnicolae — is neveztetnek (1439: 5.26.-1608: kor. e. 1.-1647: 26.)” valamint uo. 2. lj. „A puszta indigena név honunkban hol a született, hol. a befogadott magyarokat jelenti. 1618:5.18.-1729:24.1.” Ekmayer Ágost: A honfiúság (indigenatus) Magyarországban. Jogtudományi Közlöny, 2. (1867) 29. 49 Az Aranybulla (11. cikk) megengedte, hogy az ország tanácsa a vendégeknek (idegenek) — amennyiben tisztességesek — méltóságokat adományozhasson. A későbbiekben az idegenek — szabályt erősítő kivételként — egyes konkrétan meghatározott tisztségeket is betölthettek, így a sóhivatalok (1552. évi XXXI. te.) és a bányahivatalok (1792. évi VIII. te.) tisztviselői lehettek, emellett általános gyakorlat volt katonai posztokra való kinevezésük. Ekmayer A.: A honfiúság i. m. 32. 50 1 630. évi XXX. te. 51 1439. évi V., XII., XV., XXV., XXVI. t.cikkek, 1608. évi X., 1647. évi XCIV., 1659. évi XXXVIII., 1681. évi XXVII., 1715. évi XXII., 1741. évi XV., t.cikkek. 52 1439. évi V., 1492. évi XXX., XXXI., XXXIL, 1550. évi XVIII., 1659. évi XXXVIII., 1681. évi XXVII., 1741. évi XV. t.cikkek. 53 Rácz LKormányzás és főhatalom i. m. 108-109. 54 Nagy E - Rácz LMagyar alkotmánytörténet i. m. 29-30. 55 Rácz L.\ Kormányzás és főhatalom i. m. 111.
