Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
ALÁRENDELTSÉG VAGY ÖNÁLLÓSÁG 1031 Ennek megfelelően a téma kifejtése során az államfogalom klasszikus fogalmát jelentő terület—lakosság—főhatalom /szuverenitás vonalat követem. Államterület Az államterület az állami léthez feltétlenül szükséges kellék, mert nélküle — akárcsak lakosság, valamint főhatalom nélkül — nem létezhet állam.7 így az államfogalom szerves részét képezi az uralomnak a földrajzi területtel kapcsolatos igénye, amelynek érvényesülése esetén az államhatalom birtokosait az állam területén tartózkodó személyek feletti felségjog, ún. területi felségjog illeti meg.8 A nemzetközi jog szabályai szerint a területi felségjog korlátozható egyrészről az állam nemzetközi szerződései által, másrészt a nemzetközi szokásjog szabályaival.9 A közjogi értelmű államterület-felfogás arra a térségre koncentrál, amelyen fennáll az állam főhatalma, szuverenitása.10A kora újkori jogi gondolkodásban az állami egység képzetébe beletartozott már annak területi egységként történő felfogása, s itt történt meg a terület tekintében a közjogi értelemben vett imperium és a magánjogi jelentéssel bíró dominium közti különbségtétel. Ennek alapján alakult ki az a felfogás, mely szerint az államnak impériuma van egy meghatározott terület felett, vagyis a terület úgy tartozik az államhoz — Takács Péter találó megfogalmazása szerint — „mint a hatalma alá vetett emberek feletti uralom tere”,11 azaz itt nem érvényesül a magánjogi minőségű tulajdonfelfogás, ami a domínium fogalmának sajátja. Mindezek alapján szilárdult meg az államterület kapcsán az a klasszikusnak mondható definíció, 7 Dezső Márta'. A szuverenitás. In.: Alkotmánytan I. Szerk.: Kukorelli István. Bp. 2007. 136. 8 Az államterület nemzetközi jogi és az alkotmányjogi fogalma egybefonódik, így a szakirodalom szerint a területi felségjog lehet pozitív, azaz mindenki, aki az állam területén tartózkodik alá van vetve az állami föhatalomnak — ez a területre vonatkozó főhatalom teljessége. A területi felségjog emellett lehet negatív is, azaz hogy idegen államok az adott állam területén annak engedélye nélkül nem tehetnek semmit — ez a területre vonatkozó főhatalom kizárólagossága. Mindkettő' kölcsönösen érvényesül. Búza László - Hajdú Gyula: Nemzetközi jog. Bp. 1961. 148.; Dezső M.: A szuverenitás, i. m. 137.; Mindezt részletesebben kifejti Búza László: Államterület és területi felségjog. Bp. 1910.; Hargitai József megkülönbözteti a területi felségjogtól a területi szuverenitást, amit ő a terület feletti tényleges rendelkezési jogosultsággal azonosít. Didaktikailag a területi szuverenitást a magánjog keretébe tartozó tulajdonjoghoz, míg a területi felségjogot a birtokjoghoz sorolja. Hargitai József: Jogi fogalomtár. Bp. 2005. 1422.; A mai nemzetközi jogi irodalom a szárazföldi területeken kívül egyértelműen az államterülethez sorolja a parti tengert, a légi tért és a föld képzeletbeli középpontjáig terjedően a föld felszíne alatti rétegeket. Ennek alapján az államterület valójában egy képzeletbeli gömbcikk. Ezúton is köszönöm Lamm Vanda fenti kiegészítését. 9 Ilyen korlátozás lehet pl. diplomáciai képviselet létesítése, nemzetközi jogi szolgalom (vasútvonal, tengeri útvonal, légifolyosó átvezetésének és fenntartásának joga) stb. Dezső M.: A szuverenitás, i. m. 137. 10 Sokáig ható felfogás volt, hogy az államterület olyan tárgya az állam hatalmának, amit az a tulajdonának tekint. Ezt a magánjogi felfogást aztán felváltotta a dologi jogként való felfogás, melyet aztán Jelűnek utasított el markánsan. Álláspontja szerint a terület nem az állam uralmi tárgya, hanem csak az állam térbeli kiterjedését határozza meg. DezsőM.: A szuverenitás, i. m. 136. 11 Takács P.: Államtan i. m. 209.
