Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
1000 TEVELY ARATÓ GYÖRGY két hagyományosan a dominusz—szervitor viszonyrendszer velejárójaként képzelünk el. Örökösei számára minden adott volt a vármegyei nemességbe vagy a gyors fölemelkedést kínáló szervitori rendszerbe való beépüléshez és Túrós Miklós „sikertörténetének” folytatásához. Karrierek és kényszerpályák — A Túrós família sorsa Miklós halála után A család ágai és „társadalmi stratégiájuk” A Túrós Miklósról megjelent szakirodalom meglehetősen válogató módszerrel vette számba a „családalapító” Miklós tevékenységét, nagyrészt elhanyagolva a családi levéltárán kívüli rá vonatkozó vagy tóle származó forrásanyag komplex vizsgálatát, illetve a családi levéltári anyag földolgozásában sem merészkedett messzebb Sörös 1908-ban megjelent — a kor érdeklődését messze kielégítő', ma már azonban több kérdést is fölvető — ismertetésénél. Túrós pályájának új társadalomtörténeti vizsgálatára tehát megérett az idő, ennek igyekeztem a föntiekben eleget tenni. A teljesség kedvéért idekívánkozik a család Miklós 1656. tavaszi halála után (is) élt tagjai életének számbavétele is. A további kutatások irányát kijelölendő, illetve a Túrós modelljével egybevágó tendenciákat hangsúlyozandó szükségesnek látszik csoportosítani, illetve beilleszteni a rendelkezésre álló adatokat a keletkező családi pályamodellbe, annál is inkább, mert a Túrósra vonatkozó, helyenként megalapozatlan állítások utódairól és családja társadalmi pozíciójáról is félretájékoztathatnak. Meglátásom szerint a Túrós család a 17. század második felében szervesen és meglepően családközpontúan folytatta Miklós (és Benedek föltételezhető) stratégiáját. A tulajdonképpen négy kis ágra váló família mindegyik tagja olyan pályán folytatta életét, amely a Túrós Miklós számára megnyíló lehetőségek egyikének vagy másikának közvetlen folytatása volt. Szellemi értelemben is megosztoztak tehát apjuk - András esetében (unoka)bátyja — örökségén, s a kiemelkedő végvári karrier biztosította különböző utakon elindulva nem keresztezték egymás érvényesülését. Az örökösök pályáját befolyásolták a családalapítás tényezői is. Elmondhatjuk, hogy a két fiú is jól házasodott, lányait pedig Túrós Miklós nem rangon alul, sőt kettejük — Katalin és Zsuzsanna — esetében kifejezetten kedvezően házasította ki.193 A Túrós által kikövezett utak fölosztása megnyilvánul már az 1657. évi osztályban is, amikor a három leány közül a két idősebbik, Ilona és Katalin az ún. Pusérffy-zálogot viszi hozományul 193 Katalin férje Guary Gergely lett. Ezzel a házassággal kapcsolatban elegendő idézni a koraújkori dunántúli köznemesség talán legalaposabb ismerőjének véleményét: [Túrós Miklós] „társadalmi, vagyoni presztízsét kitűnően jelzi, hogy ... két leánya is a Nyugat-Dunántúl csekélyebb vagyonú, de nagy tekintéllyel bíró nemesi családjába házasodott.” Dominkovits P.: Armálisok i. m. 330. (Katára és Zsuzsára gondol, utóbbi férjét tévesen nevezi csebi Pogánynak. A szerző a Guaryakhoz került családi levéltár egyik iratára hivatkozik, az új számozás szerint 1007. sorszámot viselő irat meglehetősen kései darab, így érthető, hogy a dunántúli közegben kevéssé ismert Pográny(i) nevet a hajdani scriptor az annál ismerősebb csebi Pogány formában jegyezte le.)
