Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
980 TEVELY ARATÓ GYÖRGY A családi levéltárban található iratok szerint a Turos-névre a 18. század második évtizedében az örökösök még jogalapként hivatkoztak a somogyi jószágok tulajdonviszonyait firtató jogügyletekben, ezt követően azonban — a családi iratok közt legalábbis — a volt hódoltsági javak kapcsán ezzel a névvel már nem találkozunk.78 Részben meggyökereztek ezekben a birtokokban az örökösök is, részben pedig — egyelőre igazolhatatlan mértékben, de minden bizonnyal — vissza- és átrendezó'dött a Balaton alatti újjászerveződó' vármegyék társadalma és birtokigazgatása, ami a végvári szokásjogon alapuló „domíniumokat” elsorvasztotta. A hátországban szerzett birtokokat tekintve másfajta stratégiával találkozunk. Ennek lényege a megyei birtokos nemességbe való bekerülés legkézenfekvőbb módjának követése: szervitori zálogbirtok szerzése. 1640-ben Túrós Miklós Nádasdy Ferenctől 800 forinton zálogba vett egy malmot a Sopron vármegyei Répcemicske faluban,79 a Csáva patak vizén. Ez a malom, a hozzátartozó nemesi telekkel és szőlővel a Túrós család legállandóbb birtoka, mondhatni székhelye lett.80 Túrós 1648. február 26-án Ilona lányára hagyta micskei szőlejét,81 1655. évi végrendeletében pedig a micskei birtok maradék részét fiaira testálta.82 A két fiú között a birtok úgy oszlott meg, hogy Kristóf kapta a nemesi telket,83 János pedig a malomban építette ki lakását (bátyja halála után sikertelenül próbálta megszerezni sógornőjétől a curialis fundust84). Túrós Miklós örököseinek említett 1657. évi osztályában a malom Túrós Zsuzsanna és János közös tulajdonaként jelenik meg, a későbbiekből azonban nyilvánvaló, hogy valójában Túrós János kezén volt.85 1664-ben Nádasdy Ferenc meghosszabbítja „főemberszolgájának”, Túrós Jánosnak apjával kötött zálogszerződését, és megadja mindkét ágbeli örökösei javára a micskei malom birtokjogát, megengedvén, hogy 150 forint értékben építkezhessen is a malom területén. A malom birtoklásának föltétele, hogy a census felét Túrós évente megadja a grófnak. Annak ellenére, hogy ez nem teljesült, Nádasdy nem vette el szervitorától a jószágot, sőt: 1668. május 25-én kelt pátensében „ingyen való jóakaratunkból” elengedte neki az adót, de kikötötte, hogy Túrós évente köteles megjelenni udvarában, hogy a lékai tiszteknek szóló commissiókat elvigye, nehogy a malom szabad malomnak tartassák.86 Az országbírónak a dunántúli Komár, 1655. június 7. 78 Extractus ex quibus litteris familiam Turosianam concernentibus. PFL Guary lt, Idó'rendi iratok s. n. 79 Ma Locsmánd (Lutzmansdorf, A) része. A zálogról: MNL OL E 185. Inskripciós kötetek 6. kötet 179-180. lap: Keresztúr 1640. május 25. Hálásan köszönöm az adatot Fazekasné Torna Katalinnak! 80 A családnak a dunántúli szervitori struktúrához való viszonyáról 1. a köv. részfejezetet! 81 PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 422. 82 PFL Guary lt. Idó'rendi iratok Nr. 288. 83 Nádasdy Ferenc országbíró megeró'síti a telek tulajdonában özv. Túrós Kristófné Szalay Erzsébetet. Pottendorf, 1666. május 28. PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 426. 84 Uo. 85 1688-ban rendezó'dtek a tulajdonviszonyok, amikor János a sümegi kőház őt illető felét a húgát illető 100 forintnyi micskei rész fejében átengedte neki. Sennyey István veszprémi püspök testimoniálisa, Sümeg, 1683. május 14. PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 431. 86 PFL Guary lt. Időrendi iratok Nr. 425., 428. és Sörös P.: Turos-familia i. m. 29.
