Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján
A VÁRMEGYEI KÖVETKÜLDÉSI GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEI...953 A megyei közélet keretfeltételeit adott esetben az is befolyásolhatta, hogy éppen volt-e üresedés az adott megye főispáni székében. 1751-ben még az országgyűlés alatt — talán nem függetlenül a politikai eseményektől — tíz új főispán kinevezésére is sor került.75 Néha azonban az abszentista főúr is hasonlóan alaposan foglalkozott vármegyéje ügyeivel, mint a helyben lakó, amint azt a Csongrád megyét a Bihar megyei Eradonyból irányító Haller István gróf vagy a Sopron megye ügyeit még a nápolyi tartózkodása idején is szívén viselő főispán, Esterházy Pál Antal herceg példája mutatja. Kivételes eset volt Barkóczy Ferenc egri püspöké, aki Heves- Külső Szolnok vármegye főispánjaként személyesen elnökölt a követválasztás alkalmával.76 Arisztokraták nem szerepelnek a követutasítás-összeállító bizottságban, ellenpélda Heves megyéé, ahol két jelenlévő nagybirtokos-katonatisztet, Orczy Lőrinc bárót és Haller Sámuel báró tábornokot is beválasztották a deputátusok közé.77 Fejér megyében személyesen is jelen voltak a követek kiküldésekor Nádasdy Lipót gróf, főispán és a megye világi nagybirtokosai (kivéve a legjentősebbeket, az Esterházy és a Zichy grófokat, akik provizoraikat küldték), de ez feltehetően csak annak volt köszönhető, hogy ugyanazon a gyűlésen került sor a tisztújításra is.78 Vas vármegye főispánjának a rendekkel szembeni erős hatalmi helyzetére utal, hogy a közgyűlés a követutasítás-összeállító bizottság munkálatait (t.i. a kidolgozott utasítás anyagát) a következő közgyűlésen való közzététel előtt Batthyány Lajos gróf főispánnak is elküldte jóváhagyásra.79 A szakirodalom szerint Szabolcs vármegye 18. század közepén hivatalban lévő főispánjai például alkalmilag megjelentek ugyan megyéjükben, de nem avatkoztak be a tisztújításokba, illetve a megyei adminisztráció menetébe sem.80 Az 1751. évi országgyűlés kapcsán végzett levéltári kutatás viszont azt mutatja, hogy Barkóczy Imre szabolcsi főispánt (Barkóczy Ferenc egri püstoklástörténeti áttekintés). In: Uradalmak térben és időben. Szerk.: Borsy Judit Borbála. Pécs 2013. 247-263. 75 Fallenbüchl Zoltán szerint Mária Terézia e kinevezéssora beleilleszkedett a főispáni tisztség és a megye adminisztráció jobbítását célzó reformintézkedéseinek sorába, amely aztán az 1752. évi főispáni utasításban csúcsosodott ki. A kinevezett főispánok névsorát is közli: Fallenbüchl ZMagyarország főispánjai i. m. 15-16. 76 MNL Heves Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL HMD IV 1-a. Heves-Külső Szolnok vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési, részgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek. 20. kötet. 608-609. Eger, 1751. február 15. 77 MNL HML ÍV l.a. Heves-Külső Szolnok vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési, részgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek. 20. kötet. 608-609. Eger, 1751. február 15. A két nagybirtokos birtokállománya a vármegyében jelentős volt: Orczy Lőrincnek 1770 körül 11703, Haller Sámuelnek 17745 úrbéres hold nagyságú birtoka volt csak Heves vármegyében. Erre: Fónagy Z.: A nemesi birtokviszonyok i. m. 2013. II. köt. 990-991., 1226-1227. 78 MNL FML ÍV 1-a. Fejér megye nemesi közgyűlésének iratai. Köz-és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 12. kötet, (1749-1756). Fehérvár, 1751. január 26. 223-225. Jelen voltak többek között Nádasdy-, Schmidegg-, Széchényi-, Cziráky-, Styrum-Limburg-család tagjai közül néhányan. A világi nagybirtokok képviselői közül a tatai és gesztesi Esterházy-uradalom, a palotai és adonyi Zichy-, a móri Hochburg-féle uradalom alkalmazottai képviseltették magukat. 79 MNL Vas Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL VaML) IVl.aVas vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 11. kötet, (1749-1753). 640. Szombathely, 1751. február 15. 80 Ez igaz gróf Zichy Miklós (1726-1747), Barkóczy Imre (1748-1759) és részben még Barkóczy János főispánságára (1759-1782) is: Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550-1767). In:
