Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján
A VÁRMEGYEI KÖVETKÜLDÉSI GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEI...947 sablonformula, amely az egyes, az utasításban nem részletezett ügyekben való eljárásmódjára vonatkozik, nevezetesen, hogy „a követ urak ügyességére és bölcsességére” bízza a diétái ügyek elintézését.38 A század első felében a vármegyék legtöbbször csak arra intették a követeket, hogy vegyék figyelembe a vármegye főispánjának, illetve az ország főurainak akaratát és ügyeljenek a rendi kiváltságokra. 1751-ben már több, egyébként vezető szerepet játszó törvényhatóság esetében előfordul, hogy a közgyűlés a többi vármegyei követtel való együttműködésre szólítja föl a követeket a rendi kiváltságok védelmét érintő ügyekben (például Baranya, Borsod, Győr, Nógrád, Somogy, Veszprém). Már konkrét együttműködést mutat, hogy 1751-ben a felső-magyarországi tiszai vármegyék egy része (Zemplén, Borsod, Szabolcs, Ung) az országgyűlés előtt követutasítását egymásnak elküldte, és körleveleikben politikai álláspontjuk egyeztetésére hívták föl egymás figyelmét. A jelenség azért is érdekes, mert 1751-ben hasonlót az ország más részein nem tapasztaltam, sőt a vármegyék közötti (országgyűlésen kívüli) diéták előtti magasabb szintű egyeztetés is csak 1790-ben válik (újra) jellemzővé.39 A politikai öntudatosodás jeleit mutatja, hogy 1751-től előfordulnak azok a kitételek az instrukciókban, amelyek előírják a követek rendszeres beszámolási kötelezettségét a küldőik irányába, illetve kötelezővé teszik az utasításban nem említett ügyekre nézve a vármegye útmutatását vagy hozzájárulását. Borsod vármegye például utasította követeit, hogy az „ország státuszát” érintő közügyeket a vármegye plénuma elé is terjessze be.40 Baranya vármegye instrukciója pedig kötelezte a követeket, hogy időről-időre informálják a vármegye közönségét a tárgyalásra vett minden, nemesi előjogokat sértő ügyről.41 A vármegye egyetlen ismert pótutasításában éppen az adóügyben kérte arra követeit, hogy a dunai vármegyékkel együttműködve a megyére eső adóösszeg növelését akadályozzák meg.42 Bihar követei — noha ezt az utasítás nem írta elő nekik — a diéta alatt négy magyar nyelvű jelentésben számoltak be küldőjüknek a diétái eseményekről.43 Mindhárom esetben a közgyűlés érdemben tárgyalta is 38 Idézet Borsod vármegye követutasításából: MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (a továbbiakban MNL BAZML) IV 501. b. Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési, iratok. 51. d., Pol. Act. Mat. V Fase. L, No. 287. Követutasítás. Miskolc, 1751. február 15. 39 Itt egy korábbi, a Nyugat-Dunántúlon 17. század második felétől megjelenő, de országos szinten is meglévő gyakorlat újjáéledéséről lehet beszélni: Dominkovits Péter. Vármegye és országgyűlés a 17. században. A nyugat-dunántúli törvényhatóságok példáján. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerk.: Dobszay Tamás-Forgó András et alii. Bp. 2014. 102-122. 118. 40 MNL BAZML IV 501. b. Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési, iratok. b51. d., Pol. Act. Mat. V Fase. L, No. 287. Borsod vármegye közgyűlési iratai. Követutasítás. Miskolc, 1751. február 15. 49. pont. 41 MNL Baranya Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL BAML) IV 1-a. Baranya vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyve (1750-1753). 147. 42 MNL BAML IVl.a. Baranya vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyve (1750-1753) 192. Pécs, 1751. június 26. 43 MNL HBML IV1. b. Bihar vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. 46. doboz. Bihar vármegye közgyűlési iratai. 1751. május 12.: anni 1751. Fase. V, No.l.;1751. június 9.: anni 1751. Fase. VI., No.l.; 1751. augusztus 25.: uo., Fasc.VIII., No. 15. és MNL HBML IV a. Bihar vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 13. kötet, 887-889.
