Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján
Nagy János A VÁRMEGYEI KÖVETKÜLDÉSI GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEI AZ 1751. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS PÉLDÁJÁN írásomban a 18. századi országgyűlések történetének egyik elfeledett szeletére, a vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességeire kívánok rávilágítani, különös tekintettel egyrészt a helyi hatalomgyakorlásnak az országgyűlések alkalmával megnyilvánuló politika- és társadalomtörténeti aspektusaira. Másrészt a régi kormányzat- és igazgatástörténeti szakirodalom gyakran csak sommás megállapításokat hoz a követválasztási gyakorlatról, az országgyűléstörténeti munkákban pedig periférikusán, egy-egy megyét kiemelve szerepel ez a téma (Salamon Ferenc, Eckhart Ferenc, Ember Győző, Degré Alajos, Grünwald Béla).1 Újabban Szijártó István országgyűlés-történeti kutatásai mutattak rá arra a politika- és társadalomtörténeti folyamatra, amelynek során a jómódú középbirtokos nemesség emancipálódik a főnemesség hatalma alól és a 18. század közepére egyre inkább átveszi a vezetést a rendi politika fórumain, először a vármegyében, majd az országgyűlésen.2 Felmerül a kérdés, hogy a fent vázolt folyamat milyen területi eltéréseket és helyi jellegzetességeket mutat az egyes vármegyékben az 1751. évi diéta folyamán. Forrásbázisomat az egyes vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvei, közgyűlési és országgyűlési iratsorozatai alkotják. A kutatás kezdetén összesen 25, nagyrészt dunántúli, alföldi és északkelet-magyarországi vármegye gyakorlatáról rendelkezem teljes vagy részleges adatokkal. (Részleges alatt azt értem, hogy vagy a követutasítás hiányzik, vagy csak jegyzőkönyvi, esetlegesen szakirodalmi adataim vannak a követek kiküldéséről.)3 Ugyanakkor az északnyugati Felvidék szinte teljesen kimaradt a vizsgálatból. Következtetéseim tehát nem statisztikai érvényűek, célom e mélyfúrás jellegű vizsgálattal inkább az eddigi 1 A vonatkozó irodalom: Salamon Ferenc: Az 1741-iki koronázó országgyűlés. In: Kisebb történelmi dolgozatai. Bp. 1889.; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, Hatóság és hivataltörténet III.); Grünwald Béla: A régi Magyarország 1711-1825. Bp. Osiris, 2001. 295-302. 2 Szijártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Osiris, 2005. 401^103. 3 A követutasítás és a követküldés folyamatára a következő megyékből rendelkezem forrásokkal: Baranya, Borsod, Bihar, Csanád, Csongrád, Fejér, Győr, Heves, Külső-Szolnok, Moson, Nógrád, Sopron, Szabolcs, Tolna, Veszprém, Vas, Zala, Zemplén. Csak a követküldésről vannak információim Esztergom, Pest-Pilis-Solt és Szatmár, illetve Ugocsa megyéből. Csak a követutasítást (vagy annak kivonatát) ismerem Komárom, Somogy és Ung megyékből.
