Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
SAJTÓVITA A BALOLDALLAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEIRŐL 89 vezett — célcsoportot: a szociáldemokrácia képviselőit.8 „Ha túlleszünk a sötét völgyön [...] megvívhatjuk a magunk politikai és társadalmi harcait.” - összegződik a mondanivaló. Előzmények az 1930-as évekből A „merő taktikázást” meghaladó együttműködés első kezdeményezője bő öt évvel korábban Fejtő Ferenc, neves baloldali publicista volt. A Szép Szó 1937 augusztusi számában elsőként recenzálta Jacques Maritain nagyhatású remekét, Az igazi humanizmust.9 A szövetkezés gondolatát e könyv méltatása alkalmával vetette fel. Az 1940-es évek eseménytörténetének világosabb megértéséhez vissza kell lépnünk az időben, hiszen a francia katolikus megújulás emblematikus alakja egyszerre volt jelenlévő és elhallgatott inspirálója a Fejtő-cikkben megszólított hazai „ifjúkatolikus” irányzatnak.10 A világgazdasági válság által felvetett kérdések, a polgári demokráciák megroppanása és az etatizmus új formái mellett az 1930-as évek közepén az európai politikai színtér egyik sajátossága a baloldali pártok általános erősödése, s ehhez kapcsolódóan a nyugati értelmiség előtti presztízsnövekedése lett. Az 1934 februárja és 1935 júliusa között sűrűsödő francia belpolitikai események, egyúttal a Komintern (látszólagos) taktikaváltása megteremtette a marxista inspirációjú, valamint a más ideológiai gyökerű, demokratikusan gondolkodó politikai szervezetek együttműködésének lehetőségét. A népfrontpolitika nem csak a jobboldalon, hanem a Vatikánban is a bolsevik veszély fantomját idézte fel.11 A spanyol polgárháború még inkább erősítette a polarizálódást. E közegben, 1936 júliusában jelent meg a kiváló katolikus filozófus, Jacques Maritain (1882-1973) referenciaműve, Az igazi humanizmus12. A kötet a santanderi egyetemen két évvel korábban tartott konferenciasorozat bővített anyagaként látott napvilágot. Maritain neotomista bölcselőként reagált a modern kor társadalmi-politikai átrendeződéseire, s az „új keresztény társadalom ideáljának” felvázolásával jelentős mértékben hatott a katolikus egyházon belüli reformáramlatokra. 8 Andorka valószínűsíthetően levelet is írt Szakasits Árpádnak, melyben a kommunista előretörés ellenében a polgári erők és a szociáldemokraták összefogása mellett érvelt. Lásd Javomiczky beszélgetése Andorka Rudolffal... i. m. 177. 9 Fejtő Ferenc: Kereszténység és szociahzmus. Hozzászólás Maritain könyvéhez, az integráhs humanizmusról. Szép Szó, 16 (1937) 12-27. 10 E töredéknyi, főként laikus értelmiségiekből álló csoport szellemiségét folyóirataik közleményeiben érhetjük tetten. A gróf Széchenyi György alapította Korunk Szava (1931-1939), majd a részben ugyanazon szerkesztői kör által irányított Vigilia (1935-1944), továbbá a Katona Jenő vezette Jelenkor (1939-1944) írásai híven tükrözik a magyar katolicizmus e súlytalannak tűnő ágának útkeresését. Katona háború utáni cikkeiből kiderül, hogy tisztában volt a franciaországi (katolikus) közéleti eseményekkel. 11 Philippe Chenaux: L’Eglise cathohque et le communisme en Europe (1917-1989). Paris 2009. 86-140. 12 Jacques Maritain: Humanisme intégral. Paris 1936; Jacques Maritain: Az igazi humanizmus. Sárospatak-Bp. 2006. Hantos-Varga Márta: Philippe Chenaux: ,,L’ Humanisme intégral” (1936) de Jacques Maritain. Egyháztörténeti Szemle, 2011/4. 75-81.
