Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
A MAGYAR FŐPAPOK A BÉCSI UDVARBAN 1711 ÉS 1765 KÖZÖTT 913 személyes kapcsolataikkal próbálhatták erősíteni, bár kancelláriai alkalmazásuk miatt lehetőségeik is sokkal jobbak voltak. Ezzel szemben a szintén ambiciózus Padányi Bíró Márton egyáltalán nem törekedett az udvari integrációra, bár ez nála talán nem is olyan meglepő, mivel a köznemesi származású püspök tanulmányait egészében csak Magyarországon belül végezte el, és a kormányzat számára is túlzottnak ítélt protestánsellenessége és offenzív rekatolizációs tervei miatt Mária Teréziával sem sikerült jó kapcsolatot fenntartania.33 A családi kapcsolataik mellett a magyar prelátusok tanulmányaik révén is kötődhettek a császárvároshoz, például gróf Zichy Ferenc, Mártonffy György, Acsády Adám, gróf Csáky Miklós és gróf Esterházy Imre (későbbi nyitrai püspök) a Pázmáneum egykori tanítványai voltak.34 A Bécsben tanult, később püspökké szentelt egyháziak (főként ha még főnemesi származással is bírtak) alkották a magyar főpapok legmeghatározóbb császárvárosi táborát. Mathias Fuhrmann pálos szerzetes Bécsről készített, kimerítő részletességű — az 1760-as 1770-es évek fordulóján kelt — városleírásában nem ok nélkül írja a Pázmáneumról: „Nem lehet elbeszélni azt, hogy ez a híres ház növendékei révén a Magyar Királyságnak, úgymint a haza lakóinak dicsőségére és tiszteletére mindenütt mennyi erényt, nemes életmódot és tanultságot szerzett. [Majd néhány sorral lejjebb így folytatja] A magyar nemesek dicsőségére nagyon sokan közülük, akik e ház fegyelme alatt éltek a legmagasabb egyházi méltóságok birtokába jutottak,”35 A római stúdium sem jelentette a későbbi császárvárosi jelenlét gátját (sőt sokkal inkább elősegítette azt), a Pázmáneum főnemesi diákjainak a túlnyomó többsége a Collegium Germanicum et Hungaricumban fejezte be teológiai tanulmányait. Vizsgált főpapjaink közül Rómában tanult és Bécsben is többször megfordult: Barkóczy Ferenc, Berényi Zsigmond, Csáky Imre, Csáky Miklós, Erdődy Gábor Antal és László Ádám, mindkét Esterházy Imre, Patachich Gábor és Adám, valamint Zichy Ferenc is.36 A Rómában végzett, főnemesi származású, később megyéspüspöki rangot elérők közül Esterházy Károly, Forgách Pál és Klobusiczky Ferenc bécsi működése nem ismeretes számunkra. A püspökségek földrajzi elhelyezkedése alapján sem lehet szisztematikus következtetéseket levonni az adott főpapok bécsi tartózkodásával kapcsolatban. Korszakunkban ugyan a nyitrai püspökök kiemelkedően fontos szerepet játszottak az udvarban (Erdődy László Adám és Esterházy Imre celebrálták a magyar főpapok közül az udvari misék felét), de a veszprémi és egri püspökök közül is többen rendszeres vendégek voltak Bécsben, ahogy a kalocsai és az esztergomi érsekek is. A győri püspökök is valószínűleg gyakran utazhattak Bécs-33 Bahlcke, JA magyar püspöki kar i. m. 271-273. 34 A Pázmáneum tanítványainak azonosításához lásd: Fazekas István-. A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói 1623-1918 (1951). (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 8.) Bp. 2003.; az intézmény történetéről pedig: Fazekas I.: A Pázmáneum története i. m. 35 E Mathias Fuhrmann: Historische Beschreibung und kurz gefaßte Nachricht von der Römisch- Kaiserl. und Königlichen Residenzstadt Wien und ihren Vorstädten. III. Wien 1770. 336-337. 36 Bitskey István: Hungáriából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. (Italianistica Debreceniensis. Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóközpont. Monográfiák 2.) Bp. 1996.; Matricula et acta alumnorum Collegii Germanici et Hungarici i. m.
