Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
Kökényest Zsolt MISE ÉS PRESZTÍZS A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között1 I. Előzmények és kontextus A kora újkori bécsi (udvari) kultúra egyik legmeghatározóbb eszmei forrásának a római katolikus vallás tekinthető, amely a Habsburg dinasztia Pietas Austriaca imázsának a fundamentumát képezte, és amely a Habsburg Monarchia szellemiségére is nagy hatást gyakorolt.2 Ennek megfelelően a Habsburg kormányzat erős szövetséget tudott kiépíteni a katolikus klérus felső rétegével, amelynek tagjai — nem meglepő módon — a császárvárosi udvarnak is rendszeres vendégei voltak. A Magyar Királyság érsekei és püspökei igen népes és fontos táborát alkották a közép-európai államkonglomerátum egyházának és főnemességének, akik már 1526 után (miután az oszmán hódítók az egyházmegyék többségét — teljesen, vagy részlegesen — elfoglalták) leginkább a Bécs-Pozsony-Nagyszombat kijelölte háromszögben tartózkodtak.3 Az esztergomi érsekek közül is többen rendszeres vendégek voltak a császárvárosban. Oláh Miklós kimondottan sürgette a magyar (fő)nemeseket, hogy küldjék fiaikat Bécsbe nevelkedni, művelődni, vagy — a császárvárosban szintén gyakran jelen lévő — Pázmány Péter 1623-ban a Habsburg birodalmi központban hívta életre a Páz-1 A tanulmány megírásához szükséges bécsi kutatásokat a bécsi Collegium Hungaricum két hónapos ösztöndíja (2013) és az Osztrák-Magyar Akcióalapítvány Ernst Mach ösztöndíja (2014) tette lehetővé. A tanulmány szóbeli változata elhangzott a Magyar egyházi reprezentáció 1800-ig című konferencián (2015. április 18-án). A dolgozat alapos korrektúrájáért köszönettel tartozom Toma Katalinnak és Fazekas Istvánnak, akik a témával kapcsolatban olyan összefüggésekre is segítettek rájönni, amelyek a figyelmemet elkerülték volna. 2 Anna Coreth: Pietas Austriaca. Ursprung und Entwicklung barocker Frömmigkeit in Österreich. Wien 1959.; Kerstin Schmal'. Die Pietas Maria Theresias im Spannungsfeld von Barock und Aufklärung. Religiöse Praxis und Selbstbewustsein gegenüber Familie, Untertanen und Dynastie. Mainz 2001. 3 Pálffy Géza-. Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. (Akadémiai doktori értekezés.) Bp. 2008. 97.; 249., vagy a magyar főpapok közép-európai szerepéről, reprezentációjáról lásd: Petneki Áron: Pompa episcopalis avagy a püspöki reprezentáció a barokk kori Közép-Európában. In: Ünnepi tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára. Szerk. Daniel Heinz - Fazekas Csaba - Rajki Zoltán. Miskolc 2006. 238-263.
