Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
ESTERHÁZY ANNA JÚLIA (1630-1669) 891 mok, kolostorok, kápolnák építése, ezek felszerelése, adományok nyújtása, alapítványok tétele, szerzetesrendek, kongregációk támogatása, könyvek kiadása jelezte a mecénási tevékenységük mérföldköveit. A szakirodalom elsősorban Nádasdy jelentőségét emelte ki, pedig a források Anna Júlia közreműködését és társszerepét is egyértelművé teszik. A grófnő egyházi mecenatúráját Sennyei püspök is kiemelte a prédikációjában: „minémű serényseggel, minémű buzgossaggal adtál halákot eő Szent Feölségének, nem csak közönseghes haladasiddal hanem kiváltképpen való alamisnálkodasiddak, draga Szent Egyházbéli kápolnáknak, Oltároknak föl epétéssével, azokhoz kivántatot Misse mondo ezközöknek, es ruháknak elkeszétéssével...”119 A szarvkői uradalom megszerzésével Nádasdy Ferenc a birtokon fekvő Lorettó kegyhelyhez is hozzájutott 1650-ben. Ekkor egy súlyos betegségből való, Máriának tulajdonított csodás felépülés arra késztette, hogy a kegyhelyet továbbfejlessze. Ezért feleségével együtt a Máriát szolgáló szervita rend támogatását, valamint egy templom és egy kolostor építését határozta el, amelyek alapkőletételére 1651-ben, felszentelésükre 1659-ben került sor.120 A közös alapításon túl az egyik - István apostoli királynak szentelt - oldalkápolna berendezése és dekorálása is Esterházy Anna Júliának köszönhető.121 A templomot 1683-ban a törökök feldúlták, 1690-ben a házaspár fia, Nádasdy Tamás újíttatta fel, bécsi mesterek állították helyre a megsérült stukkókat, 1769-1770-ben pedig az Esterházy-család kismartoni udvari festője készített egy új oltárképet. A téma azonban ekkor is megmaradt: Szent István király és Szent Imre herceg látható a főoltárképen, míg az egyik mellékoltáron Szent István feje fölé egy angyal tartja a pápai követ által hozott koronát, illetve a király felajánlja az országot Máriának.122 A templom felszerelését is részben Anna Júlia biztosította. Az 1667-ben Bécsben kiadott szervita rendtörténet szerint a grófnő ezüstszobrokat és egy olyan díszes miseruhát adományozott a szerzetesrendnek, amely Nyáry Krisztina, majd lányai, Anna Júlia és Mária által az esküvőn hordott menyasszonyi ruhából lett átalakítva.123 Egy másik kápolna is megépült a Nádasdy-házaspár jóvoltából, mégpedig a magyar búcsújáró hagyományokkal is rendelkező alsó-ausztriai kegyhelyen, Mariazellben. Az alapító okiratot 1662. szeptember 8-án írta alá a lambrechti bencés apát és a Nádasdy-házaspár, ebben vállalták a kápolna márványoltárral, márványpadlózattal és festményekkel való díszítését.124 A szintén Szent István király tiszteletére emelt kápolna oltárképét a bécsi Tobias Pock festette meg 1667-ben, rajta István király a magyar korona Máriának történő felajánlásával 119 Sennyei I.: Keserves dichérete i. m. 18. 120 Adolf Mohi: Der Gnadenort Loreto in Ungarn. Eisenstadt 1894. 31-37.; Toma K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 57-58. 121 Mohi, A.: Der Gnadenort i. m. 42-43. 122 André Csatkai - Dagobert Frey: Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt ind der freien Städte Eisenstadt und Rust. (Österreichische Kunsttopographie Bd 24.) Wien 1932. 241. 123 Mohi, A.: Der Gnadenort i. m. 43. 124 Fazekas István: Máriazell és a magyar nemesség. In: Mariazell és Magyarország 650 év vallási kapcsolatai. Szerk. Walter Brunner et alia, Graz-Esztergom 2003. 102-114. 104.
