Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
888 VISKOLCZ NOÉMI ugyanis 23 kárpitot függesztettek fel. A képzőművészeti berendezést vallásos témájú festmények tették ki: az ajtó felett egy Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló képről, továbbá két szentképről, Páduai Szent Antaléról és Szent Ferencéről illetve egy „laurétomi forma” fából faragott Mária szoborról tesznek említést a források. Mind Páduai Szent Antal, mind Szent Ferenc fontos szereplői voltak a házaspár mecenatúrájának: az előbbi szentről egy különlegesen értékes ezüstképet csináltattak a mariazelli kegyhely számára, de mivel ott egy 1200 forintos alapítványt tett Nádasdy Ferenc örökmécsesre, így az ezüstképet megtartotta és a sárvári kincstárában helyezte el.100 A vagyon lefoglalása után I. Lipót az eredeti szándéknak megfelelően Mariazellbe juttatta a tárgyat.101 Szent Ferenc tisztelete többféle módon megnyilvánult a házaspár életében: a gróf két életrajzát is kiadatta Bécsben,102 s megbízásukra az általuk alapított mariazelli Szent István-kápolna mennyezetére Szent Ferenc stigmatizációját festette a bécsi művész, Tobias Pock.103 Folytatva a szoba festményeinek leírását, a Nádasdy-családtagokról nyolc mellkép — Ferencről és Anna Júliáról, valamint hat gyermekükről — került a falra, és mivel a kastélyban összesen 12 családi portré volt, ezeknek a saját térben való kiállítása világosan jelzi a családi reprezentáció magánszférába tolódását.104 A családi portrék mellett az özvegy császárnéról, Gonzaga Eleonóráról készült festmény105 megjelenése ebben az intim térben csodálkozásra adhat okot. A Nádasdyéknál tett személyes látogatásai jelzik a szívélyes viszonyt, és hogy Anna Júlia éppen őt tartotta fontosnak kitenni a szobájában, különleges ragaszkodást jelenthetett a részéről. A falak vörösével szemben a bútorzatban az akkoriban igen kedvelt fekete szín dominált. A feketére pácolt ágyon és szürke székeken túl három nagy méretű fekete kabinetszekrényt, ún. Schreibtischt (a magyar forrásban is németül nevezik meg) - nemes-, főleg ébenfából faragott fiókos-rekeszes, ajtós luxus bútordarabokat, amelyeket elefántcsont és drágakő berakásokkal ékesítettek - soroltak fel. Az első két ablak között állt, a másodikat hímzett terítővei takarták le, rajta még egy kisebb fekete Schreibtischt is leírtak (a német inventárium-100 A sárvári vár inventáriuma, 1669. MNL OL E 185 59. d. f. 284. „Paduai Szent Antal nagy ezüst képe, melljet Czelre czinaltattam volt, de at után Tizenkett Száz forint let eőrőkős Lampasra fundatiot téuén ugian ott Czellb[e]n, magamnak á kelet ezen képet reserualtam. Njom 60. gyrat. 12. Látott.” 101 ÖSTA AVA FHKA HFU r. Nr. 242. 1673. február, f. 278-281. „Wegen des ganz Silberm Anthonij von Padua Bildts, so 2 % Elin hoch und 1 % Elin braitt ungefehre 400 f. in werth geschäzt worden, auf höchst gedacht Ihro Kay. Maytt. mündlichen Befelch noch in Septemb. 1672. nacher unser Frawen Maria Zell weillen es vorhero der Nadasti seel. Aldahin vermaint hat gelüffert worden. ” 102 Viskolcz N: A mecenatúra színterei i. m. 116-118. 103 Galavics Géza: Magyar főurak és a mariazelli bazilika magyar kápolnái In: Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Szerk. Farbaky Péter, Serfőző Szabolcs. Bp. 2004. 93-112. 103. 104 Buzási E.: Nádasdy országbíró i. m. 924. 105 A német nyelvű inventárium nevezi meg a kép pontos témáját: „Die Verwittibte Röm[ische] Kayserin” Inuentarium Vber alles bey der Kaytserlichen] Herrschafft Pottendorff, 1673. ÖStA AVA FHKA NöHA P 54/A/l, f. 218.; Buzási E.: Nádasdy országbíró i. m. 927.
