Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KORA ÚJKORI... 831 Példa a hálózatok dinamikájára: a 16. századi európai üzleti hálózatok megrázkódtatása Végezetül röviden szeretném még bemutatni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a témát illetően a történeti hálózatkutatásban. Az említett módszertani megközelítéssel szemben az egyik legfontosabb elvárás, hogy a networkelemzést olyan módszertani keretként alkalmazzuk, amely valós többleteredményekkel járul hozzá a klasszikus történeti vizsgálatokhoz. Az üzleti hálózatok kutatásánál többek között elemezhető az ún. hálózati dinamika. Ebben a tekintetben leegyszerűsítve négy fő fázis vizsgálható. A hálózatok létrejötte, a network működési mechanizmusa, a hálózatok megrázkódtatásai, majd újrarendeződésük, végül a hálózatok felbomlása.105 Az üzleti hálózatokat a társadalmi hálózatok egy speciális fajtájaként értelmezhetjük. Az üzleti hálózatok létrejötte tehát egy komplex társadalmi térben mozog. Ennek tekintetében a hálózati kapcsolat létrejötte igen nehezen vizsgálható, hiszen nagyon kevés az esélye annak, hogy fennmaradtak olyan források, amelyben az üzleti érdekek mentén létesült társadalmi kapcsolat (például egy házasság), létrejöttekor egyértelműen megfogalmazták a kapcsolatot megteremtő személyek, vagy családok, hogy milyen konkrét üzleti kapcsolat létrehozásához, vagy megerősítéséhez járult hozzá a társadalmi kontaktus létrejötte. Az üzleti network működési mechanizmusa jól érzékeltethető a faktori hálózaton keresztül. Érdekes módon a hálózatok megrázkódtatásáról sok esetben jobb forrásanyag áll rendelkezésünkre, mint a „mindennapi” működésről. Pontosabban fogalmazva ezek a forráscsoportok időben jóval koncentráltabban jelennek meg. Nevezetesen egy cég csődjéről, sőt már a csődközeli helyzetről is számos olyan forráscsoport maradt fenn, amelyekből viszonylag részletesen kimutathatók, hogy milyen módon hatottak a hálózat egyes pontjaira, azaz a cégekre a krízis-hullámok. A kora újkori európai üzleti hálózat felbomlásáról a jelentős megrázkódtatások ellenére sem beszélhetünk, inkább jellegükben alakultak át a globalizálódó gazdasági rendszer üzleti hálózatai. Mindennek tekintetében a tanulmány utolsó részeként a vizsgált network krízis-jelenségeibe nyújtok röviden betekintést. A rövid elemzés létjogosultságát az a tény adja, hogy az európai üzleti hálózatokat a 16. század második felében alapjaiban megrázó krízis-hullámok éppen az állami szféra és az üzleti élet szerteágazó összefonódásaiból adódtak. A kora újkori vállalkozói társaságok között létesült üzleti hálózatra leginkább az ún. skálafüggetlen hálózati modell alkalmazható. Ennek legfőbb jellegzetessége röviden úgy írható le, hogy a rendszer működése a középponti funkciójú elemekre épül. A kora újkori üzleti hálózatok esetében az ilyen középpontokhoz köthető a legnagyobb tőkekoncentráció, illetve a legnagyobb értékű hitelkibocsátás. Ebből kifolyólag fontos feltárni a középpontok köré felépíthető alhálózatokat. A fent említett hálózati modell további sajátossága, hogy a rendszer összeomlása nagyban függ attól, hogy a hálózatot ért megrázkódtatás során hány középpont esik ki a rendszerből. Az utóbbi hálózati funkciót betöltő 106 106 A fenti négy fő fázis egyfajta szubjektív leegyszerűsítés eredménye. Ezeket a vizsgálati fázisokat természetszerűleg tovább lehet szakaszolni, vagy ki is lehet bővíteni.
