Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tózsa-Rigó Attila: Az állami és az üzleti szféra összefonódása a kora újkori gazdasági rendszerben. Újabb adatok a délnémet vállalkozói társaságok hitelezési tevékenységéhez
AZ ÁLLAMI ÉS AZ ÜZLETI SZFÉRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KORA ÚJKORI... 817 1500 marhát hajtott ki Óvárnál az országból.43 A marhakivitel konjunkturális tendenciájának köszönhetően a magyar marhaexportőröknek is lehetőségük nyílt jelentős tőkekoncentrációra, még ha nem is olyan mértékben, mint délnémet partnereiknek. A Dreiling-Reisner társaság jó példája a konjunkturális folyamatokat kihasználó cégeknek. Az általuk bonyolított forgalom volumene nemcsak a kivitt állatállomány mennyiségi mutatóiból érzékeltethető, hanem a társaság kiterjedt transzregionális üzleti hálózatából. Ennek központi elemei voltak a marhaexporthoz biztosított hitelek. A Dreiling-Reisner cégnek hiteleztek többek között nürnbergi, augsburgi, sankt galleni és bécsi partnerek is.44 A kereskedelmi hitelekre alapozódó üzleti hálózat komplexitását tovább növelte, hogy a széles körben alkalmazott áruhitel — a törlesztések elmaradása miatt — gyakran eredményezett körbetartozásokat. Többek között ehhez a jelenséghez szolgál információkkal a pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566). A forrás adatai jól érzékeltetik a hitelforgalomnak bizonyos esetekben szinte már átláthatatlan összefonódásait. A Tiltáskönyv közel félszáz olyan esetről tudósít, amikor a tiltást (követelést) bejegyeztető személy az adós adósát tiltotta, tehát azt az összeget, amellyel az ő adósának egy harmadik személy tartozott. A mindennapi kereskedelmi forgalomnak megfelelően egészen kis összegek is előfordultak az ilyen körbetartozási ügyekben.45 Az államnak biztosított hitelek kapcsán is megjegyezhető, hogy ezek az összegek sem kizárólag csak nagy tételekben forogtak, mivel az udvaroknak szükségük volt napi szinten kisebb összegekre is. A Fuggerek és a többi jelentős délnémet bankház gyakran kölcsönöztek relatíve kis tételben is a Habsburg adminisztrációnak. Egy 1549-es levelezés szerint például a kamara egyszerre rendezte a Haug-Link társaság által nyújtott 5.500 rFt-os hitelt és a Fuggereknek egy Spanyolországban kiállított 4.500 rFt-os váltóját.46 Kiemelhető egy érdekes tétel, amely a konkrétan megjelölt célok változatosságáról is tájékoztat. I. Ferdinánd egy 1561-es levelében említ egy 2.000 arany dukátos összeget, amelyet korábban a Fuggerek az udvari szolgálatban álló morva főnemes, Wratislav von Pernstein részére állítottak ki. Az irat szerint a Fuggerektől felvett kölcsönt Pernstein spanyolországi utazására kellett volna fordítani.47 Korábban említettem, hogy Cies trienti püspök gyakran jelenik meg a forrásokban hitelezőként is. Bár a hitelkibocsátó ebben az esetben nem értelmez43 ÖStA AVA FHKA Niederösterreichische Hoffinanz Protokolle (a továbbiakban HP) w. Nr. 197. E 1547. f. 4r. Egy évvel később 300 marha vámmentes kivitelére kapott engedélyt a kamarától. ÖStA AVA FHKA HP w. Nr. 200. E 1548. f. 92v. 44 A társaság üzleti hálózatához: Tózsa-Rigó Attila-. A pozsonyi Tiltáskönyv (1538-1566) információs bázisa. (Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére). Századok 142. (2008) 1135-1186. 1177. 45 Uo. 1147. 46 ÖStA AVA FHKA HP w. Nr. 201. E 1549. f. 211r. 47 ÖStA AVA FHKA NÖ GdB w. Nr. 87. évkör 1561. f. 227r. Pernstein 1554-től Miksa szűkebb környezetében tűnik fel, akit ekkor elkísért a későbbi II. Fülöp és I. Mária angliai házasságkötésére. Miksa 1567-ben cseh főkancellárrá nevezte ki Vratislavot. Böhmen und Mähren. Handbuch der historischen Stätten 15. k. Szerk. Joachim Bahleke - Winfried Eberhard - Miloslav Polivka. Stuttgart, 1998. 331.
