Századok – 2015
2015 / 3. szám - KRÓNIKA - Papp Csilla: "A történetírás-antropológiai perspektívái: 1914 Európában"
KRONIKA 801 toztak az óvodás- és iskoláskorú gyermekek háborús vonatkozású játéktevékenységei, és milyen aktualizáló hatással bírt az első világháborús propaganda. Kitért a korabeli pedagógusok és gyereklapok szemléletváltozására a háború időbeli előrehaladtával: egyre több eset foglalkozott a játéktevékenység eldurvulásával, illetve a gyerekek lelki- és kedélyvilágának változásával. Rávilágított arra, hogy a háború a gyerekek szempontjából is realizálhatott bennük lévő lehetőségeket, amellyel a játékok agresszívvá válása is magyarázható. Összefoglalásában kiemelte azt is, hogy a háborús játékok konjunktúrája hamar, már 1915-1916-ra lefékeződött, s visszautalva Szabó Dániel előadására, megállapította, hogy a háborús lelkesedés lecsengésével együtt a hadi tematikájú játékok is visszaszorultak. A konferencia utolsó előadását Miskolczy Ambrus egyetemi tanár, a Magyar-Román Történész Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke tartotta Emil Cioran antropológiája és ama bizonyos magyar csendőr címmel. Előadása felhangjaként kiemelte, hogy Emil Cioran azzal lett a román értelmiség egyedülálló jelensége, hogy (vasgárdista) múltját nem letagadta, hanem megtagadta anyanyelvével együtt, és aztán Párizsban az egyik legnagyobb francia stilisztává emelkedett. Ezt követően felvázolta a ciorani terminológia sajátosságait, különös tekintettel az írásaiban többször visszatérő magyar csendőr, mint a magyar elnyomás metaforájának bemutatásával, valamint a magyarsághoz és a magyar lelki alkathoz fűződő ambivalenciájának elemzésével. Esszéin keresztül bemutatta Cioran politikai nézeteinek változását, ismertette a román-magyar viszonyrendszerről alkotott álláspontját, majd részletesen beszélt Illyés Gyula, Fejtő Ferenc és Wagner György ciorani értelmezéseiről és reflektálásairól. Végül előadását Lucian Boia bukaresti történésznek a dualizmus korabeli Magyarország politikájáról és annak mai megítéléséről szóló példaszerűen igényes gondolataival zárta. A szekciókat követően számos kérdésfeltevésre került sor a hallgatóságtól, termékeny eszmecsere alakult ki, mely további szakmai kérdések megválaszolására ad lehetőséget a közös kutatások folytatása során. Zárszóként a Vegyesbizottság román és magyar tagozatának elnökei hangsúlyozták a találkozók fontosságát, a közös kutatások eredményeinek jelentőségét, majd felvázolták a következő két év munkatervét, melynek eredményeiről a soronlévő romániai konferencián fognak beszámolni 2016-ban. A tervezett találkozó fő témakörének a kulturális transzfer a polgári nemzeti átalakulásban, valamint a családkutatás eddigi eredményeinek és feladatainak vizsgálatát jelölték meg. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Románia nagykövete, Alexandru Vidor Micula is. A találkozó zárásaként a harmadik napon közös — Tringli István által szervezett — váci szakmai kiránduláson vettek részt a Vegyesbizottság tagjai, történelmi tematikájú kiállítóhelyeket és a városi levéltárat látogatták meg, ottani szakemberekkel konzultáltak. Az ottani munkamegbeszéléseken informális keretek között is megvitathattak több aktuális kérdést, a tanácskozás tudományos tanulságait és a további közös kutatások perspektivikus lehetőségeit. Papp Csilla
