Századok – 2015
2015 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Székely Tamás: Pap József: Tanulmányok a dualizmus kori magyar parlamentarizmus történetéből
766 TÖRTÉNETI IRODALOM A könyv lapjairól az is kiderül, hogy Székesfehérvár — hasonlóan más dunántúli városokhoz — a magyar nemesi felkelőkkel kiegészített belső-ausztriai hadsereg 1809. június 14-i győri veresége után készült a francia megszállásra. (A nyugat-magyarországi francia megszállásról Krisch András publikációi adnak hitelesen megrajzolt képet.) Ennek jegyében több fontos intézkedést is foganatosított a városi tanács. így például gondoskodtak a településen fellelhető puskapor Budára szállításáról, illetve lajstromba vették a város polgárainak liszt-, zab-, búza- és árpakészletét, amelyek egy részét a haderő élelmezésére ajánlották fel, más részét pedig biztonságos helyre kívánták szállítani. A június 15-i tanácsülésen a következő határozatokat hozták a fehérvári szenátorok. „1. A mészárosok és a pékek kötelesek a hús- és kenyérellátásról gondoskodni úgy, hogy ne legyen ellenük panasz. 2. Francia megszállás esetén, hogy az ellenség túlkapásait megakadályozzák, a polgárok ne tömörüljenek az utcán, tömegesen nem mutatkozzanak, botokkal, biztonsági fegyverekkel az utakon ne járjanak. 3. A puskákat, pisztolyokat, szablyákat biztonságos helyen — a városházán — kell elhelyezni. 4. Rhode Andrásnál van 200 mérő zab, ezt a város céljaira kell tartani. Idegenektől a hetipiacon zabot és más terményeket kell beszerezni. 5. A borszükséglet biztosítására egy külön bizottságot kell kijelölni.” (197.) Vizi László Tamás könyvében nem csak a székesfehérvári és Fejér vármegyei nemesi felkeléssel kapcsolatos eseménytörténet szikár ismertetése kapott helyet, hanem a belpolitikai, külpolitikai és hadtörténeti körülmények pontos és alapos bemutatása is. Fontos, hogy a kötet szerzője az inszurrekció intézményének kortársi modernizációs modelljeit, illetve későbbi — politikai, szaktörténészi és kollektív emlékezetbéli — megítélését éppúgy bemutatja, mint annak a szépirodalomban vagy éppen a közéleti publicisztikában való megjelenését. A bőséges levéltári forrásanyagra alapozott könyvet illusztratív függelék (mintegy harminclapnyi szemelvénygyűjtemény releváns forrásokból, amelyek egy része fakszimile) és impozáns (huszonegy oldalas) irodalomjegyzék, valamint angol, francia és német nyelvű rezümé egészíti ki. Miklós Péter Pap József TANULMÁNYOK A DUALIZMUS KORI MAGYAR PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Akadémiai Kiadó - Esterházy Károly Főiskola, 2014, 385 o. Politikatörténetettel foglalkozni manapság a látszat ellenére sem mondható hálás feladatnak. Erre a műfajra ugyanis még egyaránt nehezednek az egész könyvtárakat megtöltő, intézményeket és döntéshozókat felülreprezentáló hagyományos narratívák, valamint a nemzeti és makro szintű megközelítéseket megkérdőjelező posztmodern ihletettségű iskolák. Különösen így van ez, ha olyan alaposan kutatott és rendszeresen publikált kérdéskörről van szó, mint a dualizmus kori magyar parlamentarizmus, választójog és választások története. Egy módszertani szempontból kreatív kutató azonban kiaknázhatja azokat a rendelkezésre álló technikai és interdiszciplináris lehetőségeket, melyek új megközelítéséket hozhatnak egy amúgy meglehetősen jól ismert témában. Pap József egri történész és kutatócsoportja kiadott és levéltári források bevonásával végez újszerű és átfogó prozopográfiai vizsgálatokat. Ennek a kutatómunkának az eredményeiben nyújt betekintést a Tanulmányok a dualizmus kori magyar parlamentarizmus történetből című tanulmánykötet. Pap József kötete 2014 végén látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában, az NKA és az egri Esterházy Károly Főiskola támogatásával. A kiadvány összesen tizenkét tanulmányt tartalmaz, melyek közel egy évtized szorgos kutatómunkájának eredményei: a legkorábbi írás 2005-ben jelent meg önálló publikációként. Az egyes tanulmányok azonban — ahogy azt a szerző is hangsúlyozza a kötet bevezetőjében — nem egyszerű másolatai a már korábban publikált megfelelőiknek, hiszen azokon a tematikus kötet összeállításakor jelentős tartalmi és terjedelmi változtatásokat is eszközöltek. Pap József a dualizmus kori parlamentarizmus kutatásához a várme-
