Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Gyarmati Enikő: 1917 - a júliusi válság régi-új historiográfiai olvasatai az első világháború centenáriumán
742 GYARMATI ENIKŐ mint korábban. Krumeich például a legújabb kutatásokra hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a francia reváns eszme a századforduló után elvesztette jelentőségét. Franciaország háború előtti politikája elsősorban arra irányult, hogy megakadályozzon minden német irányból érkező támadást. Elzász-Lotaringia visszaszerzése francia hadicéllá csak a háború kitörése után vált.145 Az, hogy egy háború milyen komoly mértékben lehet belügyi, és nem csupán külpolitikai kérdés, Franciaország esetében az összes szerző közül McMeekin interpretálta a legmeggyőzőbben. A francia-orosz tárgyalásokról közvetlen források, azaz a helyszínen készített jegyzőkönyvek és memorandumok semelyik tárgyaló fél részéről nem maradtak fenn. Jobbára a résztvevők visszaemlékezéseiből, jegyzeteiből, naplóbejegyzéseiből rekonstruálhatók az események. Poincaré és Paléologue első vonalbeli politikusok memoárjait már az 1920-1930-as években kiadták.146 Poincaré naplóbejegyzéseit, Louis de Robién pétervári visszaemlékezéseit pedig később dolgozták fel. Ma, száz év elteltével már ismertek a másodvonalbeli követségi alkalmazottak visszaemlékezései, egyben fontos részét képezik a tárgyalásokat rekonstruáló történeti munkáknak.147 Louis de Robién visszaemlékezései Clark interpretációjának keretét alkotják.148 A tárgyalások menetrendjéről, a résztvevőkről, a fogadásokon elhangzottakról, a katonai parádéról ma már számos részinformációval rendelkezik a nemzetközi történetírás. A történészek általános véleménye szerint a franciák legfontosabb célkitűzése az oroszok erősítése, támogatása volt az antant szövetségen belül. Ez a francia támogatás szolgált később alapul Oroszország és Franciaország háborús felelősségének kiemeléséhez.149 A megbeszélések történeti jelentőségének megítélésében továbbra is kitapinthatok a korábbi nézetkülönbségek. Albertini nyomán hosszú ideig a tárgyalások legfontosabb kérdéseként a szerb problémát jelölték meg. Poincaré naplóbejegyzései viszont arról győzték meg Krumeicht, hogy terítéken volt minden olyan fontos francia belpolitikai esemény is, amely döntően befolyásolhatta a szövetség helyzetét, a francia-orosz katonai egyeztetéseket.150 A francia elnök és az orosz cár érintette továbbá a perzsiai angol-orosz konfliktust. Mindkettejük közös véleménye szerint a nézeteltéréseket belátható időn belül azért ajánlatos rendezni, hogy Nagy-Britannia szorosabb bevonása az antantba minél hamarabb megtörténhessen. Aztán szóba került Albánia, a görög-török konfliktus, az olasz politika, de tény, hogy a francia elnök visszaemlékezései alapján a cárt leginkább a szarajevói merénylet utáni osztrák-magyar balkáni politika érdekelte. Clark vélhetően ezért sem ért egyet azokkal, akik a szerb 145 Krumeich, Gerd-, Der Erste Weltkrieg i. m. 17-18. 146 Paléologue, Maurice: Am Zarenhof während des Weltkrieges. Tagebücher und Betrachtungen. München 1929. Poincaré, Raymond: Memoirs of Raymond Poincaré. London 1930. 147 Poincaré naplójegyzetei: Bibliothéque Nationale de France NAF 16024-16039; Louis de Robién visszaemlékezései: Archives Nationales, Paris 148 A négy nap tárgyalásait és diplomáciai eseményeit részletesen bemutatják: Clark, Ch.\ Die Schlafwandler i. m. 567-577. és McMeekin, S.: Juh 1914 i. m. 192-216. 149 Mombauer, A.: Die Julikrise i. m. 75-76. 150 Krumeich, G.: Juli 1914 i. m. 90-91.
