Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Gyarmati Enikő: 1917 - a júliusi válság régi-új historiográfiai olvasatai az első világháború centenáriumán
1914 - A JÚLIUSI VÁLSÁG RÉGI-ÚJ HISTORIOGRÁFIAI OLVASATAI 719 Az Osztrák-Magyar Monarchia Az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús szerepe Williamson és May értékelése szerint minden tekintetben a legkutatottabb, legmélyrehatóbban feltárt terület az első világháborús nemzetközi történetírásban.34 A két világháború közötti korszak történészei a kettős Monarchiának különleges szerepet tulajdonítottak a háború kirobbantásában. Sidney B. Fay minden más nagyhatalomnál nagyobb felelősséggel ruházta fel a Habsburg Birodalmat, ugyanakkor hozzátette, hogy döntéseit jogos önvédelem alapján hozta meg.35 Bernadotte E. Schmitt a háborúra kész politikát folytató kettős Monarchia történeti képét vázolta fel.36 Luigi Albertini pedig az elsők között vetette fel a Monarchiával szembeni német nyomásgyakorlás tézisét.37 Az 1960-as években született Fischertézis azáltal tompította a régebbi korok történészeinek nézeteit, hogy a dualista Monarchiának a német politika alárendeltjeként másodlagos szerepet tulajdonított.38 Az 1970-es évektől az angolszász történeti irodalomban Joachim Remak és Paul Schröder munkái és érvelései kiemelték az Osztrák-Magyar Monarchiát ebből a felelősség szempontjából másodrangú szerepből.39 Az 1980-as évekre Francis R. Bridge, Samuel R. Williamson, Fritz Fellner, Kurt Peball és Diószegi István tanulmányai pontosították a Monarchia politikájáról korábban megfogalmazott nézeteket, újragondolták és átértékelték a politikai döntéshozók szerepét, továbbá alaposan feltárták a katonai vezetés hivatali struktúráját, valamint a hadügyminisztérium és a külügyminisztérium működését, döntési mechanizmusait.40 Az 1990-es évek új értelmezései megtartották az Osztrák-Magyar Monarchiát a Német Császársággal egyenrangú, önállóan cselekvő és döntő, felelős szövetséges pozíciójában. Williamson mellett Manfred Rauchensteiner is úgy fogalmazott, hogy a Fischer-tézis által rekonstruált, Berlin nyomására cselekvő Bécs történeti képe nem kellően megalapozott, ezért vitatható.41 Williamson és May véleménye szerint mára konszenzus alakult ki arról, hogy az Osztrák-Magyar 34 Az Osztrák-Magyar Monarchiáról szóló fejezetet lásd: Williamson, S. R. - May, E. R.: An Identity of Opinion i. m. 353-359. 35 Fay, Sidney B. \ Der Ursprung des Ersten Weltkrieges. Berlin 1930. II. 404-405.; 409. 36 Schmitt, Bernadotte E.: Coming of the War. Chicago 1930. II. 480. 37 Albertini, Luigi: Origins of the War. Oxford 1965-1967. II. 136. 38 Fischer, Fritz-. Griff nach der Weltmacht. Die Kriegszielpolitik des kaiserlichen Deutschland 1914/18. Düsseldorf, 1961. Reprint 2013. 547. 39 Remak, Joachim-, 1914 — The Third Balkan War. Origins Reconsidered. Journal of Modern History 43. (1971) 3. szám 353-366.; Schröder, Paul: World War I as Galloping Gertie. A Reply to Joachim Remak. Journal of Modem History 44. (1972) 3. szám 319-345. 40 A szerzők által hivatkozott irodalom: Bridge, Francis. R.: Great Britain and Austria-Hungary. A Diplomatic History. London 1972.; Williamson, Samuel R. Jr.: Influence Power and the Policy Process. The Case of Franz Ferdinand 1906-1914. Historical Journal 17. (1974) 417-437.; Fellner, Fritz: Die Mission Hoyos. In: Vom Dreibund zum Völkerbund. Studien zur Geschichte der internationalen Beziehungenl882-1919. Hg. Maschl, Heidrun - Mazohl-Wallnig, Brigitte. Wien 1995. 112-141.; Peball, Kurt: Conrad von Hötzendorf. Legende - Mythos - Tradition. In: Vorträge zur Militärgeschichte. Einzelprobleme politischer Führung. I. Bonn 1981.; Diószegi, István: Hungarians in the Ballhausplatz. Studies on the Austrio-Hungarian Common Foreign Policy. Budapest 1983. 41 Rauchensteiner, Manfred: Der Tod des Doppeladlers. Österreich-Ungarn und der Erste Weltkrieg. Graz 1993.; Williamson, Samuel R. Jr.: Austria-Hungary. In: Decisions for War i. m. 190-208.