Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
PEST ÉS BUDA FOLYAMODVÁNYA ... 1848. MÁRCIUS 17-ÉN 709 Hatalmas, több évtizedes anyaggyűjtése során Spira György látta a fentiekben ismertetett iratot. Magáról a küldetésről, a március 16-i Budán történt eseményekről szólva röviden megjegyezte: „Pesten is történik egy s más, megalakul a Bécsbe és Pozsonyba menő küldöttség”.39 Majd a március 19-i események, Hajnik Pál szereplése, s a 12 pontos petíció” kapcsán lábjegyzetben tájékoztatott annak jellegéről: „Oeffner és Szepessy, valamint hetvenöt társuk az országgyűléshez. Buda-Pest 1848. márc. 17.”40 A fentiekben tárgyalt irat ilyen érintőleges említése teljesen indokolt. A szerzőt munkája célkitűzésének megfelelően a pesti politikai erőviszonyok változása, a rendre ügyelő választmány létszámának gyors bővülése és ennek következményei érdekelték.41 A folyamodvány aláírói között fontos személyek voltak, akik az események során, a maguk helyén jelentős szerepet játszottak, de ennek a politikailag különböző súlyú emberekből álló alkalmi együttesnek a főváros politikai életében nem volt, nem lehetett szerepe. Erre a küldetés sikere esetén sem kerülhetett volna sor. * * * Dolgozatunk az 1848-as forradalom első öt napját, annak egyik fontos vonulatát tekinti át. Mondanivalója, hogy a március 15-i sikeres fellépés Pesten és Budán a közgyűlés által megválasztott rendre ügyelő választmányt újabb, politikailag logikus lépésre ösztönözte. „Tovább akart menni”, országos eredményt elérni. Szándékát, az országgyűlés Pestre költöztetését a jelek szerint nemcsak a radikális fiatalok, de a jelen lévő hangadó liberális politikusok is támogatták. A gondolat lelkesítette Pest és Buda polgárait, lakosait. Azt várták, hogy az országgyűlés átköltözésének jelentős anyagi következményei lesznek. A diétának benyújtandó folyamodványt két nap alatt elkészítették és mindkét város lakosai aláírták. A harmadik napon a küldöttség már el is indult Pozsonyba. A főváros politikusai azonban a forradalom eredményeinek szándékolt kiterjesztését nem az országos politikával összhangban tervezték. A Bécsbe indított küldöttség szándéka gondot okozott. Keresztezte az országgyűlési ellenzék vezérkarának a Bécsben elért sikerek utáni terveit, elképzeléseit. A nagypolitika szempontjait nem mérlegelő helyi kezdeményezés azért váltotta ki Kossuth kemény kritikáját. A jószándékú hazafias lépést mellőzni kellett. Nem is játszott szerepet a forradalom további menetében. A Kossuthtal szembeni neheztelést háttérbe szorította a szigorú sajtótörvény miatti felháborodás, s a türelmetlenség, hogy a kormány még nem alakult meg. Értesülve a fővárosban egyre növekvő nyugtalanságról, Batthyány mint kinevezett miniszterelnök az országgyűlésen bejelentette kormánya névsorát, valamint nyilatkozott, hogy a már elfogadott sajtótörvényt módosítják. Egyidejűleg a nádor hozzájárulásával kinevezte a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt, amelynek tagja lett a Pestre leküldött Szemere Bertalan és a fővárosban tartózkodó Klauzál Gábor és Pulszky Ferenc. A pesti és a Pest megyei 39 Spira, A pestiek 36. 40 Spira, A pestiek 64. Közli az irat levéltári jelzetét. 41 Spira, A pestiek 34., 36-37.
