Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
PEST ÉS BUDA FOLYAMODVÁNYA ... 1848. MÁRCIUS 17-ÉN 707 zett ki.30 Várható volt, hogy a főherceg szívesen gyakorolja újonnan szerzett hatalmát. A főváros küldöttsége március 19-án a reggeli órákban érkezett meg Pozsonyba. Aznap délelőtt az országgyűlés elegyes ülésen a papi tized eltörléséről tárgyalt, majd meghallgatta a nádor jelentését az országgyűlés bécsi útjáról.31 A küldöttség fogadásáról Hajnik Pálnak a visszatérés után, március 22-én tartott beszámolójából értesülünk. Eszerint előbb Batthyányi, majd Kossuthot keresték fel. Utóbbi közölte, hogy a küldöttséget 12-kor a kerületi ülésen hallgatják meg. Ez előtt azonban a nádor kívánságára nála tisztelegtek, aki kijelentette, „miszerint az előzmények után nem tartja már szükségesnek a küldöttség Bécsbe menetelét”.32 A kerületi ülés elnöke aznap Széchenyi István volt. Az ő rendeletére bocsájtották be a küldöttséget. Hajnik Pál üdvözlő beszéde a folyamodvány gondolatait ismételte. Hangsúlyozta, hogy küldetésük célja az összes lakosság által március 15-én „egy értelemmel” elfogadott petíció benyújtása. Egyúttal bemutatják az egyetemi tanuló ifjúság által készített, s a tanárok által is elfogadott kívánságokat.33 Beszéde után Hajnik mindkét beadványt átnyújtotta az elnöklő Széchenyinek, aki ekkor felszólította a rendeket, hogy nyilatkozzanak „miképen akarnak e peticiókra nézve” rendelkezni. (Vagyis nem olvastatta fel a szövegeket, valószínűleg előzetes megállapodás alapján.) Ezt követően Kossuth szólalt fel, s azt hangsúlyozta, hogy Pest és Buda hazafiúi hangulata az egyik biztosítéka a haza alkotmányos átalakulásának. Másrészt elismerte, hogy a főváros nagy segítséget nyújt a rend fenntartásával az országgyűlésnek a nemzet kívánatainak előmozdításában. Ezt követően igen határozottan fogalmazta meg mondanivalójának lényegét. Eszerint Buda-Pestet az ország szívének tartja, „de urának tartani soha nem fogja”. Hajnik beszédében — miként a folyamodványban — nem esett szó a bécsi küldetésről, amit a nádor már leállított. Kossuth a 12 pont címére utalva: Mit kíván a magyar nemzet - kijelentette: „e szót nemzet, valamint semmi casta, úgy semmi város magának nem arrogálhatja” (ti. követelheti), mert csak a nemzetet illeti a nemzet sorsának eldöntése. Majd fenyegetően hozzátette: „ez a nemzet jogainak, hivatásának s rendeltetésének érzetében olly erős, miszerint mindenkit, kinek ollyas gondolat jönne eszébe, letiporni tudna”. (Kossuth hangja az egyik tudósítás szerint rekedt volt. Feltehetően az ingerültségtől.) Kossuth ezek után maga javasolta, hogy olvassák fel a petíciót és az „egyetemi ifjúság kérelemlevelét”. Ezt követően Kossuth ismét felszólalt. Békülékeny hangon utalt arra, hogy az országgyűlés maga is abba az irányba munkálkodott, amit a nemzet és különösen Budapest lakossága igényel. A petíciónak 30 A nádor tájékoztatása Szögyény László alkancellámak. 1848. márc. 17. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai. S.a.r. Urbán Aladár. Bp. 1999. I. 133-134. 31 Budapesti Híradó 1848. márc. 21. 32 PH 1848. márc. 24. 33 Nemzeti Újság (NU) melléklete, 1848. márc. 23. KLÓM XI. 674. Hajnik beszéde az alkalomhoz illően tisztelettudó volt. Széchenyi viszont azt jegyezte fel, hogy Hajnik szónoklata „kifejezetten zordul parancsoló” volt. Széchenyi Napló 1211.
