Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
PEST ÉS BUDA FOLYAMODVÁNYA ... 1848. MÁRCIUS 17-ÉN 699 mellőzte. Birányi viszont feljegyezte, s röpiratában közölte. A nádor által Pestre küldött Almásy Móric gróf ugyanis azt közölte, hogy a főrendek elfogadták a feliratot, s azt az országgyűlés küldöttsége már felvitte Bécsbe.7 így elképzelhetőnek tarthatták, hogy a császárváros forradalma és az udvar elbizonytalanodása után újabb engedmények várhatók. Vagyis reális lehetőségnek látták az országgyűlés Pestre telepítését, nem mérlegelve annak következményeit.8 Ilyen előzmények után készült el a Pest városa nevében a nemzethez intézett értesítés, amely szerint más országoktól eltérően Budapesten a reformot 24 óra alatt „békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértés”.9 A városi tanács, a polgárok és a lakosok „egy szívvel, egy akarattal” fogadták el a „hazafias óhajtásokat”, azokat „az országgyűléshez intézendő kérelemként”. Az értesítés tartalmazza a 12 pont szövegét, majd tömören a közgyűlés határozatait: a) Pest városa úgy döntött, hogy egy választmány haladéktalanul személyesen terjessze elő az ország rendéinek a nemzet kívánatait, „ő felségét pedig ... kérje meg, hogy az országgyűlést minél előbb Pestre tegye át”, b) A közgyűlés megbízta a választmányt, hogy a rend fenntartását „czélszerűen intézkedve” biztosítsa. Ezt követően számolt be a választmány kiküldetéséről és a helytartótanácsnál elért eredményéről (a már említett három követelés teljesítéséről). Az értesítés befejezésül hangsúlyozta, hogy Budapest „a törvény és béke korlátáit nem sérti meg”, a rend fenntartása hazafias érzelmű lakosai kezében van, s reméli, hogy ebben az egész haza is követni fogja példáját”.10 A jól ismert fejlemények összefoglalását az indokolja, hogy felidézzük, a rendre ügyelő választmány miként fogalmazta meg bemutatkozását, az ország tájékoztatását. A március 15-i eseményekről csak a városházán történteket említette, hitelesen közölte a 12 pontot, s az annak elfogadása utáni terveket és fejleményeket. Hangsúlyozta a közgyűléstől nyert felhatalmazását, s azt, hogy az általa előterjesztett követelések elfogadásával a Helytartótanács megerősítette megbízatásában. A Nyáry által kezdeményezett értesítést még az éjszaka kinyomtatták, s az március 15-i dátummal a 13 tag sk. jelzésű aláírásával jelent meg.11 A rendre ügyelő választmány eredeti megbízatása a főváros rendjének és nyugalmának a megőrzése volt. A Vasvári által készített töredék jegyzetek azt 7 Spira György, Petőfi napja. Bp. 1975. 62-63. Spira, A pestiek 26-27. 8 Birányi feljegyzésének hitelességét látszik igazolni egy Pesten este 7 órai kezdettel „Újabb hírek” címmel megjelent röpirat. Ez 3 órai hírként közölte, hogy a városházánál nagy a tömeg, s a tanácsot és a választott polgárságot a 12 pont elfogadására szólítják fel. A nyilvánosan tartott ülésen a petíció (a 12 pont) pártolására bizottságot küldenek a felséghez. A tudósítás a tüntetők szándékáról beszél, - de már a megtörténtek ismeretében. MNL OL R 32 1848/49. évi nyomtatványok (a továbbiakban: Nyomtatványok) 1848-1-29/a. 9 Az értesítés fogalmazványán „törvényes értesítés” helyett „testvéri egyetértés” szerepel. A fogalmazványon Rottenbiller és Klauzál láttamozása és a bizottmány 13 tagjának sk. aláírása. Petőfi Adattár III. S.a.r. Kiss József. Bp. 1992. 141. 242-243. 10 Nyomtatványok 1848-1-20/a. PH 1848. márc. 17. Birányi, Pesti forradalom 30-31. Pap, Okmánytár I. 13-14. Kéry, Napi krónikák 264-265. 11 A választmány névsora: Rottenbiller Leopold választmányi elnök, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Sámuel, Irinyi József, Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Vasvári Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos. A másik kortárs 14 tagú választmányról ír. Kléh, A forradalom 26, 31. A hiteles nyomtatvány ezt nem igazolja. Ld. még Spira, A pestiek 25.
