Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Anekdoták és apróságok Eötvös Józsefről
676 DEVESCOVI BALAZS lékezésében Pálffy János, a képviselőház akkori alelnöke, akivel Eötvös 1848. szeptember 28-án, utolsó magyarországi napján együtt ebédelt: „Eötvöst mint minisztert forradalmi időben csak lélektanilag lehet és szabad megítélni. Igen természetes, hogy az Eötvös költészetileg élénk képzelmére s ingerlékeny idegrendszerére mély s megrázó hatást kellett gyakorolni a szeme előtt fejlődő forradalomnak, melyből talán többnyire tudtán kívül működve lelkében, a jóslat két első részének valósulása után, a harmadik bizonyosan nem egyszer merült fel, s e benső küzdelme a léleknek a való és képzeletes között csak valamely küleseményre várt, hogy a kitörés válsága bekövetkezvén, határozott irányt és természetet adjon nem normális kedélyállapotának. Ezen külesemény bekövetkezett és döntött.”32 Tematikusán ezért itt célszerű megemlíteni, hogy a kivégzés és akasztás visszatérő eleme az Eötvös anekdotáknak. Lónyay Menyhért révén maradt fent két, Eötvös félelmeit és aggódását mutató történet. Naplójában Eötvös egykori barátja ezt írta Pozsonyban 1848. március 20-án: „Ezután elmentem Eötvös Pepihez; már ekkor fél nyolcz lehetett. Fölkeltém, és elmondám neki a kilátásokat. Szegény, igen agitáltnak látszott. Mondá, hogy már három éjjel alig aludt. Érintvén azt, vajon benne lesz-e a minisztériumban, azt mondá egész búsan, bánja, hogy megházasodott, mert azok, kik most a minisztériumban lesznek, fejőkkel játszanak.”33 A másik történet Tóth Béla Magyar Anekdotakincsé ben Báró Eötvös József jóslata címmel olvasható: „Lónyay Menyhért számtalanszor elbeszélte, mint vele történtet, hogy mielőtt báró Eötvös József 1848 végén családjával együtt Münchenbe költözött volna, Lónyayval (aki akkor a Bálvány-utccai Kappel-házban lakott) együtt sétálgattak az Újépület körül, a jövő esélyeit mérlegelve; s egyszer, mikor fölizgatott képzelettel festette volna a kikerülhetetlen forradalmat, melyben részt venni nem akar, és az abból jövendő katasztrófát, melyet látni nem kíván, akkor egy helyen hirtelen megállt, s lobogó szemmel, égre meredő hajjal mutatott rá az Újépület falára s így kiáltott:- Mindnyájan vesztőhelyre fogtok jutni, s itt, ezen a helyen fogják kivégezni Batthyány Lajost! És egy évvel később csakugyan ott, azon a helyen lőtték agyon a miniszterelnököt.”34 A nagy utazásról szóló anekdotákhoz visszatérve: érdekes módon Fáik és Pulszky — akárha megegyeztek volna — nem említenek egyetlen ide vonatkozó történetet sem hivatalos Eötvös életrajzukban. Mindketten tudtak ugyanis ilyet. Pulszky A falu jegyzője angol kiadása elé írt angol előszavában elmondja a híres jóslatot, másrészt pedig életrajzában egyetlen lábjegyzetben azért mégis megemlít egyet, mint jelzi: Eötvös számos kalandjai közül. Tóth Béla így adja magyar fordítás kíséretében a Szájrúl szájra című szálló igéket tartalmazó gyűjteményben a Pulszky változatában megfordított: Angliát magasztaló törté-32 Pálffy János: Báró Eötvös József. In Uő.: Magyarországi és erdélyi urak. S. a. r. Szabó T. Attila. Révai, Bp. 1939. 137. 33 Lónyay Menyhértnek 1847/48-diki naplója. Kónyi Manótól. Budapesti Szemle, 232. szám. 1896. 47. 34 Tóth Béla: Magyar Anekdotakincs. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Béla. Singer és Wolfner, Bp. é. n. [1898-1903] 3:118.
