Századok – 2015
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Anekdoták és apróságok Eötvös Józsefről
ANEKDOTÁK ÉS APRÓSÁGOK EÖTVÖS JÓZSEFRŐL 663 Az írá-sok megjelenésének kronológiáját azért volt célszerű megbontani, mert 1871 vége felé az eddigiektől több okból is eltérő írások jelentek meg. Három Eötvös-közeli személy állt neki egymástól függetlenül nagyobb szabású Eötvösről szóló munkának. Egyrészt Pulszky Ferenc, politikus, publicista és művészettörténész, Eötvös ismerőse már ifjúságától kezdve, barátja és egyben vitapartnere, aki Eötvös lapjának, a Politikai Hetilapnak is szerzője volt, kaphatott a jelek szerint felkérést Vachott Sándorné Csapó Mariskától erre. Másrészt Fáik Miksa, publicista és Deák-párti országgyűlési képviselő, a Politikai Hetilapnak kiemelkedő szerzője vállalkozott arra, hogy összeállítsa Eötvös élete leírását. Mellettük Molnár Aladár, művelődéspolitikus, aki Eötvös egyik közeli munkatársaként dolgozott a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban fogott ebbe. Elsőként Pulszky Ferenc munkáját olvashatta a közönség: a Pesti Napló a szerző engedélyével közölte 1871. október 4-i és 5-i számában folytatásban életrajzát. A Fáik Miksa által összeállított életrajz első részlete 1871. december 8-án látott napvilágot a Fővárosi Lapok tárcájaként B. Eötvös legelső környezete címmel, majd ugyanebben a lapban 1872. március 31-én, aztán pedig július 21-én is megjelent egy-egy szöveg Eötvös utolsó éveiből, illetve Eötvös és a kiegyezés címmel. A Pesti Napló december 21-i és 24-i száma (nem sokkal tehát Fáik első publikációja után) tárcamellékletben hozta Molnár Aladár írása két részét Eötvös József életéből cím alatt. Pulszky Ferenc életrajza végső változatban a Vachottné Csapó Mariska által fűzött Babérlombok Báró Eötvös József műveiből című könyvben jelent meg még 1871-ben, továbbá a harminc oldalnyi írást később Pulszky felvette saját 1888-ban megjelent Jellemrajzok című kötetébe is. Fáik Miksa életrajzáról nem tudjuk biztosan be lett-e fejezve vagy sem. O még hosszú időn keresztül foglalkozott a témával, felolvasásokat tartott, és így számos alkalommal nyomtatásban is megjelent valami tőle. Az 1903-ban megjelent Kor- és jellemrajzok című kötetében két hosszabb Eötvösről szóló írását válogatta be, 1891-re datálta a Báró Eötvös József életéből, és 1892-re a Báró Eötvös József és az 1867-iki kiegyezés című munkát, meglehet, ezek együtt adják a végső teljes szöveget. A datálás azért 1891., mert Fáik ekkor képviselőként Aradra látogatott, és itt a Kölcsey Egyesületben felolvasást tartott - előadása címe Apróságok egy nagy férfi életéből volt, ezt onnan tudjuk, hogy az Aradi Közlöny 1891. szeptember 13-i számában ezzel a címmel megjelent a szöveg. Tudunk továbbá egy korábbi felolvasásról is, ez 1879-ben történt a fővárosi Eötvös szobor felavatásakor. A Pesti Hírlap 1879. május 22-i, május 25-i és május 27-i számában jelent meg egy-egy névtelen tárca: az elsőnek Báró Eötvös ifjúsága, a másodiknak Eötvös utolsó éveiből és a harmadiknak Eötvös ifjúkori barátai volt a címe, az elsőnél még nem, a többinél azonban már jelezték: Fáik Miksa felolvasása nyomán írták. Úgy tűnik, Molnár Aladár nem írta meg a teljes szöveget. Az 1871. december 21-i tárcában jelezve volt, egy nagyobb mű kéziratából származnak a publikált részletek, további szakaszok azonban nem jelentek meg, illetve a két publikáció között, a december 23-i Pesti Naplóban is Molnár Eötvösről szóló tárcája kapott helyett, ám itt nem utalt arra semmi, az Eötvös „Karthausi”-jának eredete. - Nyílt levél Urváry Lajoshoz. - című írás kapcsolatban állna a két másik tárca szövegeivel.
