Századok – 2015

2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz

646 HERNÁDY ZSOLT ki önnek munkáját Londonban olvasá. Az is kétségtelen, hogy Mayer eddigelé még nem kapta meg a néki szánt példányt. Mit tesz V[ukovics] S[ebő], vagy általában akar-e tenni a cselekvés terén? Nem tudom, de nem hiszem. Kossuthnak jelenleg határozott ellensége, de úgy látszik a zajos életbe beleunt, s tegnap utazott Thalyval és Perczellel Jerseybe. A két első, hogy itt megtelepedjenek, Perczel, hogy körülnézzen, s ha jónak találandja, tán ő is telepedni fog, ha utóbb nem mennének Amerikába, mi a Perczel és Thaly család közt még mindig terveztetik. Vay Lászlóval jól vagyok, de csak alkalmilag találkozunk, s jelenleg, Fülö­­pöt kivéve, egy magyar sincs, kivel rendes viszonyom volna Londonban. Mi a nemzetségi kérdést illeti, megvallom történeti részleteiben nem is is­merem, s óhajtottam volna, ha fel sem merül, miután annyi heves vitára, s tán szakadásra is adott alkalmat. Egyébiránt filozófus létemre sem vagyok barátja a teóriáknak, s a gyakorlat terén nem látom e kérdésnek azon roppant veszé­lyességét, mely elméletileg oly élénken vitattatott itt és Párizsban, s e vélemé­nyemet többször ki is mondám, de úgy látszik e kérdéssel még a múltban oly keserű emlékek társasulának, hogy jelenleg ingerültség nélkül vitatkozás tár­gya sem lehet. Nekem a magyar nemzet életrevalóságáról jobb és erősebb hitem van, minthogy az elágozó nemzetiségektől félteném. Jövője csak azon nemzet­nek van, melynek volt múltja, s minél közelebb áll a múlt, a jövő annál valószí­nűbb. Legközelebbi harcainknak, bár sok véren és boldogságon szerzett üdvös eredménye az, hogy a világ ismér bennünket, hogy nemzetünk saját erejének öntudatára ébredett, s hogy jelenleg hazánkban csak egy név említtetik büszke­séggel, s ez a magyar. Állításomat a legújabbi összeírások igazolják. E részben némileg hasonlítunk a rómaiakhoz. Midőn Róma világuralomra emelkedett, a meghódított népek akaratlanul is rómaiakká lőnek, mert a „Romanus sum civis!”99 minden egyéb névnél szebben hangzott. Ügyünkre vonatkozólag, ha ön és barátai nem cselekesznek, Londonban nem történik semmi. Jelenleg alig vagyunk hárman, kik a hívők által hűtlenség és hazafiatlanág címével tiszteltetünk! E pillanatban veszem az Examinert100, örvendek néki, Kossuthra vonatko­zó véleményét természetesnek találom, az angolok és lapjaik szégyenük a tanú­sított lelkesedést és hódolatokat, azért vagy hallgatnak, vagy kímélve bánnak e kérdéssel, ezt nem egyszer tapasztalám magasabb körökben is. Az afrikai levelezésre vonatkozólag mindenki a portugál követséghez utal, de az idejuthatás túlesik körömön, ön kétségtelenül e részben magában Párizsban is többet tehet. Üdvözletemmel ismételve küldöm újévi őszinte kívánataimat, s vagyok tisztelettel. Rónay Jácint 99 Római polgár vagyok! (latin) 100 Az Examiner című angol lap 1853. január 1-i számában jelent meg Szemere Politikai jel­lemrajzok a magyar szabadságharcból című munkájának kritikája. Vö.: Szemere Bertalan: Napló i. m. 150-151. (1853. január).

Next

/
Thumbnails
Contents