Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
58 PAL LAJOS szágból, megtiltva letelepedésüket.100 Az említett Árpád-házi királyok törvényeikkel tiltották a vegyes házasságot és az élettársi közösséget is, a zsidókkal szembeni kapcsolatokat pénz- és áruforgalomra kívánták (engedték) korlátozni.101 Mályusz felfogásával élesen szemben állt a szekfűi szellemtörténeti irány, amely a nemzetfogalom alatt a politikai nemzetet értette és I. István szellemében a befogadásra helyezte a hangsúlyt, a többnyelvű ország mellett voksolt. Erős Vilmos Mályusz programadó publikációi közül kiemelte „A népiség története”, a „Három folyóirat”, c. munkákat, majd a lezárást „A magyar történettudomány” módszertani részével fejezte be. Mályusz a történettudomány fő feladatai közé sorolta a határokon kívülre került magyarság helytörténeti szintű „gazdaság és társadalomtörténet-centrikus metódussal” történő kutatását.102 Törekvései középpontjába állította egy, a különféle részkutatások eredményeként olyan magyar történeti szintézis megírását, amely Szekfű és Hóman „Magyar történet” ötkötetes (többszöri kiadás után nyolckötetesre bővült) szellemtörténeti nagy összefoglalójának méltó ellenlábasa lehet.103 Hétköznapi szintre fordítva azt is mondhatjuk, hogy a „kuruc” protestáns (evangélikus) Mályusz így akart megfelelő választ adni a katolikus és szerinte egyben „aulikus” szekfűi történetszemlélet által felvetett kérdésekre. Az 1920-as években a „Három nemzedék”-et ért éles kritikával kezdődött104 és az 1930-as évek elején újraéledő Szekfű-Mályusz-vita a Magyar Történetet ért Mályusz-féle bírálat után105 erősödött fel ismét. Szekfű Gyula e támadásokra nem közvetlenül, hanem valamilyen apropó alapján válaszolt, lényegében a népiségtörténet különböző fogalmait és annak gyakorlati megvalósulását tette meg vizsgálódása tárgyának. A „Népiség, nemzet és állam” c. cikkében kifejtette: „Annyi bizonyos, hogy a német felemelkedésnek nagy instrumentuma lehet a mai fogalmazású népiség ... és a „Volkstum” e tekintetben méltán állítható a francia forradalom ,nation’-ja mellé: mindkettő tökéletesen megépített hatalmi mechanizmus az illető nép számára. A német alkotás még alig lépett munkába, de bizonyos, hogy ha meglesz a lehetősége a másik német hatalmi instrumentummal, a,Reich’ ideájával együtt működni, aligha fog hatékonyságban a francia ,nation’ mögött maradni.”106 „A népi elv két arca” című, Bajza József emlékének szentelt rövid, lényegre törő fejtegetésében a német népiség fogalom politikai következményeit vizsgálta, és történészi felelősséggel figyelmeztetett annak veszélyeire, a Reich határain túl, így Magyarországra nézve is. Ostorozta a középosztály politikáját, amely még mindig az asszimilációs úton elérhető nemzetállam megteremtésére 100 Ezt a pogromot is megelőzte, hasonlóan Tiszaeszlárhoz, egy ún. emberáldozati vád. 101 Mályusz Elemér: A középkori magyar nemzetiségi politika (továbbiakban Mályusz: A középkori magyar) Századok 1939. (73.) 7-8. sz. 287. 102 Erős: Utak 41. 103 Erős: Utak 42. 104 Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok 1923-1924. A cikk az 1923. évf. I-VL füzet 17-75. A Három nemzedék legfőbb állításait igyekszik cáfolni ebben a tanulmányában. 106 Soós István: Mályusz Elemér és Deér József i. m. 77. 106 Szekfű Gyula: Népiség, nemzet és állam. Magyar Szemle, XXII., 1934. szeptember, az idézett részek a 6. és a 8. oldalon
