Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
országgyűlés 1904. március 16-án tartott ülésén Lukács László pénzügyminiszter „Az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat” előterjesztésekor ismertette, hogy a befolyt egyenes adók és illetékek terén jelentős elmaradásokat könyveltek el. A pénzügyminiszter örvendetesnek tartotta, hogy ennek ellenére „a mi államháztartásunk ma már hasonlíthatatlanul szélesebb és biztonságosabb alapokon nyugszik, mint hajdanában...”, és az ellenzéknek ezekkel az akciókkal a kormányt fizetésképtelen állapotba juttatni nem sikerült. Fontos kérdésként merült fel, hogy az adóhátralékot felhalmozókkal szemben milyen eljárást kövessenek. A befizetések elmaradása nem csupán az adózási morál területén okozott károkat, hanem a kamatokkal megnövelt tartozás számos esetben fizetésképtelenséget okozott. A pénzügyminiszter a megtévesztett adózok megsegítésére két lehetőséget látott, nevezetesen az 1903 májusától keletkezett hátralékokra fizetési halasztások engedélyezése, valamint szintén az exlex időszakra eső késedelmi kamatok elengedése. A képviselők Okolicsányi László módosító indítványát is figyelembe véve hozzájárultak, hogy a hátralékok a „rendes adófizetési negyedekben, három egyenlő részletben legyenek kamatmentesen befizetendők, illetve behajtandók.” Az adófizetési halasztásra vonatkozó szabályokról a kormány rendeleti úton intézkedett. Az 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat — két tárgyalási napot követően — 1904. március 24-én került elfogadásra.156 A magyar törvényhozás — ellentétben a Reichsrat munkáját bénító obstrukcióval — szinte zökkenőmentesen működött, és csak 1904. március 29. és április 12. között tartottak szünetet.157 Meglehetős gyorsasággal elfogadásra került a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény,158 valamint az 1904. évre vonatkozó két újoncozási törvény.159 A parlament elé került továbbá a vármegyei alkalmazottak illetményének szabályozásáról, és a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményének szabályozásáról szóló törvényjavaslat. TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA. 621 156 OL K2-AXIV-2-76. Törvényjavaslat az 1903. év dec. hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. 1903. nov. 7. Az 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényt Ferenc József 1904. ápr. 2-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban, mint az V törvény került kihirdetésre. 157 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára. 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8.tétel 66. Az uralkodó távirata Tisza István részére. 1904. márc. 21. Schissl arról tájékoztatta a magyar miniszterelnököt, hogy az uralkodó az „újonctörvényjavaslattal nagyon elégedett és a civillista kérdésében való eljárással kapcsolatban a legcsekélyebb kifogása sincs.” 158 Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátország között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. törvény hatályának újabb meghosszabbításáról. Ferenc József 1904. ápr. 2-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban, mint az VT. törvény került kihirdetésre. 159 Az 1889. évi VI. törvény 14., valamint az 1890. évi V törvény 3. szakasza rendelkezésének , illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított újoncjutalék mennyiségének az 1904. év végéig való fenntartásáról szóló törvényt Ferenc József 1904. ápr. 6-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban mint a VIII. törvény került kihirdetésre; Az 1904. évi újoncok megajánlásáról szóló törvényt Ferenc József 1904. ápr. 6-án szentesítette, és az Országos Törvénytárban mint a IX. törvény került kihirdetésre.
