Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.611 Szabadelvű Párt katonai programját tekintve csupán egyetlen ponton, a katonai nevelés terén mutatkozott némi előrelépés.121 A kormányzópárt tagjai tartottak attól: amennyiben Tiszának a parlamentben sikerül az obstrukciót letörni, akkor a belső ellentétek felerősödése várható, mert híveik táborában többen — Széli Kálmán, Andrássy Gyula, Wekerle Sándor — a kormányfői poszt elnyerését remélik, és most a miniszterelnöktől a goromba munka elvégzését várják. A másik elmélet szerint előfordulhat, hogy az országgyűlés továbbra is munkaképtelen marad, ebben az esetben a miniszterelnöknek azért kell mennie, mert a programját nem valósította meg. Felvetődött új választás kiírásának lehetősége is, amitől a párt tagjai óvták a kormányt, mert az utóbbi időben megtartott időszaki választásokon a párt rosszul szerepelt. A delegáció munkáját a Függetlenségi Párt részéről Kossuth Ferenc úgy értékelte, hogy a testület többször is túllépte törvényes hatáskörét, de nem hozott olyan határozatokat, amelyek az obstrukció felszámolását elősegítené. Az általa vezetett párt követelése továbbra is az önálló magyar hadsereg, „amelynek természetes folyománya a magyar vezény- és szolgálati nyelv, a magyar zászló és jelvények, a magyar katonai bíráskodás és sok más egyéb, ami az önálló magyar hadsereg létével összefügg.”122 A fentiek ellenére úgy ítélte meg, hogy „ az obstrukció teljesen megköti az országgyűlési tevékenységet, nem enged semmit alkotni és lehetetlenné teszi a kormány ellenőrzését s az alkotmányos ellenzéki ténykedés erélyes érvényesítését...” A képviselőház munkaképtelenségének rovására írta, hogy a Németországba irányuló kivitelünk a kereskedelmi szerződés hiánya következtében lényegesen visszaesett. A Függetlenségi Pártnak a kormány tervével kapcsolatban az volt az aggálya és egyben kérdése, hogy Tisza István a most folyó kártékony obstrukciót kívánja letörni, vagy általában, a szólásszabadságot biztosító parlamenti munkát teszi lehetetlenné? Az obstrukció felszámolásának gondja a delegáció ülései miatt az osztrák fővárosban tartózkodó magyar kormány tagjait is folyamatosan nyomasztotta. Sőt Pitreich közös hadügyminiszter 1904. február 20-án kelt levelében fontosnak tartotta, hogy Tiszát a parlamentben folytatott harcában katonás módon így bátorítsa: „Kívánom, hogy harcával elérje, hogy teljes legyen a győzelem... Remélhetőleg a bátor vezér példája a végsőkig való kitartásra bátorítja a csapatokat.”12^ közelgő parlamenti ülésre való felkészülés jegyében, 1904. február 25-én a kormány jelen lévő tagjai ún. bécsi minisztertanácsot tartottak.124 A 121 OL K26-1904-XLV-172. A honvédelmi miniszter felirata a miniszterelnök részére. 1903. nov. 24. A honvédelmi miniszter szerint a közös költségen fenntartott nevelő és képző intézetekben a férőhelyek- ún. véradó szerint- 42%-a Magyarországot illetné meg. A kormány azonban csak a kvóta arányában való megosztáshoz ragaszkodott. Továbbá: OL K26-1904-XLV-172. Törvényjavaslat a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és kiképző intézeteinél magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló 1897. évi XXII. törvény módosításáról. 1904. febr 18. 122 Egyetértés, 1904. febr. 28. Kossuth Ferenc: A mi kötelességünk. 123 Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára 44/a fond Tisza iratok 9. tétel. 4. Henrich Pitreich levele Tisza Istvánhoz. Bécs, 1904. febr. 20. 124 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy Albert: Az. első Tisza-kabinet parlamenti küzdelmei. 1903-1905. 14-15. A tanácskozásról jegyzőkönyv nem készült.
