Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
eddigi álláspontja mellett, de a párt határozatát nem akadályozza meg — kibékült Tisza Istvánnal.41 Ezt követően a lényeges kérdéseket már nem érintő vita lezárásaként Podmaniczky Frigyes az alábbi határozatot olvasta fel: „a párt többsége a kilences bizottság munkálatát azon módosításokkal fogadja el, amelyeket gróf Tisza István tett, és ezzel a munkálat párthatározattá emeltetett.”42 Ezzel a döntéssel, ha átmenetileg is, a Szabadelvű Párt egysége oly mértékben helyre állt, hogy ismét cselekvőképes kormányzópártként láthatta el feladatát. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök 1903. október 31-én az alábbi előterjesztését személyesen vitte Bécsbe, és nyújtotta át a királynak: „Legkegyelmesebb Úr! A magyar kormány elnökének kineveztetése az eddigi gyakorlat szerint a lelépő miniszterelnök által ellenjegyzet Kegyelmes Királyi leirat útján lévén a magyar országgyűléssel tudandó: bátorkodom Tisza István grófnak magyar miniszterelnökké történt kineveztetésére vonatkozó kegyelmes királyi leirat tervezetét általam ellenjegyezve ezen hódolatteljes kéréssel Cs. és Ap. kir. Felségednek bemutatni, hogy azt legkegyelmesebben jóváhagyni és legfelsőbb aláírásával ellátva további eljárás céljából hivatali utódomhoz leküldeni méltóztassék.”43A királyi leirat a bevezető formulát és az országgyűlés tagjainak köszöntését követően az alábbiakat tartalmazta: „Kedvelt Híveink! Miután őszintén kedvelt hívünket hédervári Kuhen-Héderváry Károly grófot, saját kérelme folytán magyar miniszterelnöki állásától kegyelmesen felmentettük, magyar miniszterelnökömmé kedvelt hívünket borosjenői és szegedi Tisza István grófot, országgyűlési képviselőt neveztük ki. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben ezerkilencszázharmadik évi november hó harmadikán. Ferenc József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s.k.” A miniszterelnök által ellenjegyzett alábbi kinevezési okiratot Tisza István 1903. november 2-án vette át: „ Kedves gróf Tisza! Önt magyar miniszterelnökömmé ezennel kinevezem, Önnek egyidejűleg a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozom és a minisztérium megalakítása iránt javaslatait elvárom. Kelt Bécsben, 1903. évi november hó 3-án. Ferenc József.”44 Az új kormány eskütételére 1903. november 3-án került sor. Miután a kormányfő és a miniszterek eskütételénél egy magyar zászlósúrnak jelen kellett lenni, ezért gróf Széchényi Gyula főlovászmestert is Bécsbe kérették.45 TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA. 589 41 Egyetértés, 1903. okt. 31. A meglepetés napja. 42 Egyetértés, 1903. okt. 31. A határozat. Tisza István később írt munkájában kinevezését így értékelte: „Konstatálva lett Őfelségének hozzájárulása ahhoz a felfogáshoz, hogy az 1867. XII. te. ll.§-ában lefektetett alkotmányos fejedelmi jogok körére vonatkozó rendelkezés kizárólag a magyar törvényhozást: királyt és országgyűlést együtt illeti meg.” Gróf Tisza István összes munkái. Egyéb tanulmányok, értekezések. Osztrák mű a 67-iki kiegyezésről. 558. Budapest, 1928. I. kötet. 43 OL Miniszterelnökség iratai (a továbbiakban: K26)-1903-III-4462. Hhuen-Héderváry Károly miniszterelnök felterjesztése Tisza István miniszterelnökké történt kinevezése ügyében. 1903. okt.31. 44 OL K26 1903-III-4462. Gróf Tisza István miniszterelnökké történő kinevezése. 1903. nov. 3. A kormány tagjainak kinevezése is ezen a jelzeten található. Továbbá: Budapesti Közlöny, 1903. nov. 4. A miniszterelnök évi fizetése: 40.000 korona és 24.000 korona személyi pótlék. OL K26-1903-III-4462.TÍ- sza István fizetése. 1903. nov. 3. 45 Khuen-Héderváry Károly nyugdíját évi 16.000 koronában állapították meg. MOL K26-1904- III-3417. Utalvány az állampénztár részére. 1903. A király Darányi Ignác és Wlassics Gyula részére a Lipót rend nagykeresztjének díjmentes adományozását rendelte el.
