Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
54 PÁL LAJOS nő volt, olyannyira, hogy — a bojkott mellett — határozott ellenlépéseket is indukált. Szekfu ekkor kezdte komolyan mérlegeim egy Katolikus Történeti Egyesület82 megalakításának tervét, amely nyíltan a Társulat riválisaként kívánta meghatározni önmagát. A terv nemcsak a Társulat, hanem (egy folyóirat83 indításának szándékával) a Századok ellen is irányult.84 Az ilyen megfontolások alapján létrehozott Regnum, az eredeti tervekkel ellentétben, már kiadásának első évében (1936-ban) kifejezetten egyháztörténeti tematikával jelent meg, és továbbra is ezen a területen kívánt maradni, amely nem állt Szekfű szándéká-82 Szekfu Gyula 1935-ben hozta létre — nagyrészt tanítványaiból — a Magyar Katolikus Történészek Munkaközösségét, amelynek ő lett az elnöke. A Munkaközösség 1935. június 29-én, az esztergomi nyári egyetem keretében sorra került „történész kongresszuson” alakult meg. A kongresszust megelőzően Szekfű a sajtóban is közzétette, hogy elsősorban a fiatal, tehetséges katolikus történészek részvételére számít. Felhívta a figyelmet az egyháztörténet-írás nehéz helyzetére: megszűntek a katolikus történeti kiadványok, a korábbi sikeres periodikák; alig van publikálási lehetőség. (Még leginkább a Vigília vagy a Katolikus Szemle jöhetett ebből a szempontból szóba.) A Szent István Társulat, a Szent István Akadémia is közömbös [volt] az egyháztörténet művelői iránt, miközben a protestáns egyháztörténet-írás fellendült. (...) A kongresszuson létrejött Munkaközösség szerzői gárdájára támaszkodva 1936-tól jelent meg a Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv című periodika. (...) A Regnum-ban megjelent írások szándékuk szerint műhelytanulmányok voltak egy tervbe vett, átfogó magyar katolikus egyháztörténet megírásához. (...) Szekfuék elképzelése szerint a katolikus egyháztörténet 5 kötetben jelent volna meg. Szekfű közvetlen munkatársai részint mint szerzők, részint mint szerkesztők Balanyi György ([1886-1963] piarista, történettudós, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja [1938-49]) és Galla Ferenc ([1888-1977] r. k. pap, egyetemi tanár, egyháztörténész, pápai prelátus) egyetemi tanárok voltak. A tervezet előterjesztői elsősorban azzal próbálták megnyerni a püspöki kar jóváhagyását és megkapni anyagi támogatását, az évi 10 000 pengőt, hogy rámutattak a „protestáns veszélyre”, nevezetesen arra, hogy Mályusz vezetésével ők már írják a maguk egyháztörténetét. A sorozat összköltsége 50 000 pengőt tett volna ki. A püspökök nem fogadták nagy lelkesedéssel Szekfű javaslatát. Inkább azt szerették volna, ha az egyházmegyei levéltárak anyagának feltárására koncentrálnának, és egyházmegye-történetek készülnének az átfogó monográfia megírása előtt. - http://www.tankonyvtar.hU/katolikus-vallas/katolikus-egyhaz-080903-42#d4e7634 - a letöltés időpontja: 2009. 10. 14. - Szekfű (és mások) mellett Vanyó Tihamér bencés-rendi szerzetes, történész is nagy szerepet vállalt a Regnum 1936-ban történt megjelentetésében, valamint a Regnum Egyháztörténeti Munkaközösség létrehozásában is. A százéves Vanyó Tihamért köszöntve az Új Emberben Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, méltatásában írta róla: „Tihamér atya egyike volt azoknak a pályakezdő egyháztörténészeknek, akikre építve a professzor [Szekfű - EL.] újra akarta írni a magyar barokk történetét. Tagja lett a Szekfű köré szerveződő munkaközösségnek, a Regnumnak, amelynek tudományos tevékenysége, illetve az általuk kiadott évkönyv a magyar katolikus egyháztörténet-írás egyik csúcspontjának tekinthető.” Új Ember 2005. 03. 13. - http://ujember.katolikus.hu/ Archivum/2005.03.13/0402.html - a letöltés időpontja 2009. 10. 13. 83 Egy, a Századoktól független vagy azzal szemben álló folyóirat indítása már jóval korábban, 1932-ben felvetődött. Hajnal egyik levelében kifejezett aggodalommal írt arról, hogy „Grünwald többször elejtett célzásokat, hogy legjobb lenne a Szekfu- stb. irány számára új tört. folyóirat alapítása [Mályusz kiemelése]. Más okokból is az a benyomásom, hogy komolyan gondolkoznak ezen. Szekfű, hiúságában sértve, képes bárhonnan is pénzt teremteni rá. És akkor összes jobb munkatársaink átmennek oda; de az újság ingere az előfizetők jó részét is oda viszi. Mi egyedül maradunk Lukinich-csal s hasonlókkal. Ezt jól meg kell fontolni s a Századokat mielőbb valóban pártatlan, a modem irájt [sic!] is méltó lappá tenni. Értsd: Szekfű érdemeit is méltatni, tárgyilagos kritikával. Gondolkozz ezen. Nem szabad úgy éreznünk magunkat, mint akiknek birtokában lesz örökké az egyetlen tört. folyóirat.” MTAK K Mályusz Elemér levelezése, Hajnal Mályusznak 1932. január 21. 84 Károlyi Árpád levele Hajnalhoz 1934. július 26. A levélíró aggodalommal szólt ezekről a tervekről, a történész társadalom megosztottságáról. Többek között azt írta, hogy ezekben a szervezkedésekben: „(...) Szekfut inkább tán Domanovszky és Mályusz objektív bírálatai és észrevételei elleni harag fűti.” - MTAK K Ms 5385/222. Budapest, 1934. július 26. - Hajnal István hagyatéka
