Századok – 2015

2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)

EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN

51

Mályusz feledve a sok-sok súrlódást, évtizedek távlatából visszatekintve „csak a szépre” emlékezett a Hajnallal (és Domanovszkyval) négy éven át végzett szerkesztőségi munkájára: „Nagyszerű megnyugvás volt számomra, hogy szerkesztőtársaimmal soha nem kellett vitáznom, nem elleneztek még oly, bizarrnak nevezhető technikai megoldást sem, hogy Váczy Péter folyóirat cikkét, A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon-t két recenzenssel, Barta Jánossal filológiai szemszögből, Eckhart Ferenccel jogtörténetiből ismertessem (1934. 239.).”71 [Hozzátehetjük ehhez, hogy korábban éppen Mályusz volt, aki elutasította a kettős recenziót a lavina-effektustól való félelmében.72] Mályusz szerkesztői koncepciója az volt, hogy a Századok lehetőleg minden magyar történeti munkáról hozzon ismertetést, de egyúttal nagyon fontosnak tartotta azt is, hogy a recenzensek olyanok legyenek, akik szakterületükön jól eligazodnak, a recenziókat szakértőként készítik el. Olyan esetben, amikor egy-egy munkára ilyen szakembert a magyarok között nem lehetett találni, indokoltnak tartotta külföldi szaktörténész felkérését az ismertetés megírására. Horváth Konstantin, zirci perjel Johannes Lemovicensis c. könyvének recenzeálására pl. a bécsi Konrád Heilig-et sikerült megnyernie, aki megmutatta, „milyennek kell lennie a mintaszerű, tanulságos bírálatnak”.73 Mályusz úgy emlékezett erre a számra, hogy abban két másik — magyar — szerző által írott ismertetés arra volt bizonyság, hogy Magyarország a történetírás kérdéseiben európai színvonalú munkákat képes produkálni.74 Mályusz emlékirataiban némileg átszínezte ezeket az éveket. A szerkesztési munka közben kialakult feszültségeket, zsörtölődéseket és veszekedéseket jobbára feledte, inkább emlékezett arra, hogy jó ízlése, az új eredmények iránti érzékenysége, a gyorsan kialakuló szakmai véleménye nagyon gyakran, szinte minden ellenállás nélkül érvényesült kettőjük együttműködésében.

Domanovszky helyzete is megváltozott a két szerkesztő kinevezésével egy időben. Nem nehezedett rá teljes súllyal a folyóirat összes problémája, Hajnal és Mályusz nagymértékben tehermentesítették őt. Általában csak kényes kérdésekben kérték tanácsát vagy bízták rá a döntést; egyébként egy-egy szám kialakult, végső tervezetével keresték meg, néhány más esetben, váratlan helyzetekben, kikérték véleményét, vagy javaslatát.75 Fenntartotta magának a jogot,

71 Mályusz Elemér: Emlékirat. Kézirat. A Mályusz-család és Soós István engedélyével, amelyet ez úton is hálásan köszönök. (Továbbiakban: Mályusz: Emlékirat) Népiségtörténet c. fejezet; a két egyoldalas ismertetés megjelent: Századok 1934. 4r-6. sz. 239-240.

72 MTAK K Mályusz levelezése, - Hajnal Mályuszhoz, 1931. május 2.

73 Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezete) - Johannis Lemovicensis (abbatis de Zirc 1208—1218) opera omnia. Auctore dr. Constantino Horváth. (I—III., Zirci könyvek II-IY) Veszprém, Egyházmegyei könyvnyomda, 1932. XXIV+ 88+197; 15+578; 19+298 o. - Századok 1933. 9-10. sz. 445^51.

74 Deér József recenziója Galla Ferenc munkájáról: A clunyi reform hatása Magyarországon. (A Szent István Akadémia történelmi-, jog- és társadalomtudományi osztályainak felolvasásai. 2. köt., 4. sz.). Pécs, 1931. 148 o. - Századok 1933. 9-10. sz. 437-445., valamint Kring (Komjáthy) Miklós ismertetése: Házi Jenő könyvéről: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1925-1931.1. rész. 4. k. L + 430 1., 5. k. XLVI + 430 1, 6. k. XL + 425 1, 7. k. XXXIII + 465 1.; II. rész, 1. k. XX + 479 1, 2. k. XII + 492 1. - Századok 1933. 9-10. sz. 451—455. Ezeket az ismertetéseket emelte ki visszaemlékezéseiben. Mályusz: Emlékirat (Népiségtörténet c. fejezete)

75 A Századok 1932. 1-3. és 4-6. számában jelent meg Klebelsberg Kunó társulati elnökként elmondott két beszéde, de a szerkesztésre átadott szöveg nagyon nehezen készült el [Klebelsberg ek-