Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jasna Turkalj: Az "új és régi Jelačič kultusz" ellenfelei - A jogpártiak Josip Jelačič bánról
Jasna Turkálj AZ „ÚJ ÉS RÉGI JELAČIĆ KULTUSZ” ELLENFELEI - A JOGPÁRTIAK JOSIP JELAČIĆ BÁNRÓL A francia forradalom eszméinek 19. századi fokozatos európai térnyerésével a közéletben és a köztereken „az új vallás - a nacionalizmus jegyében” az addigi keresztény panteon nemzeti „szenteknek” adja át helyét, akikről utcákat neveznek el, a köztereken tiszteletükre szobrokat emelnek. A Baltikumtól az Adriáig terjedő térségben is — a nemzeti mozgalmak megerősödése, valamint a nemzetállamok alapjainak lerakása, illetve körvonalazódása után — a 19. század második felében kezdetét veszi a nemzet nagyjainak való emlékműállítás.1 E tekintetben a horvátok sem jelentettek kivételt. Zágrábban 1866 decemberében, ünnepélyes keretek között avatták fel Josip Jelačić bán — az 1848-as horvát nemzeti mozgalom legkiemelkedőbb személyiségének — szobrát. Josip Jelačićot 1848 márciusában nevezték ki horvát bánná, s miután Bécsből áprilisban hazatért Horvátországba, az általa végrehajtott intézkedésekkel elnyerte a horvát közvélemény osztatlan támogatását. A magyar kormánnyal való szakítását, a valamennyi körzetnek szóló parancsát, mi szerint senkitől se fogadjanak el „hivatalos utasítást” és mindennemű kérdésben „egyedül és kizárólag” hozzá forduljanak, a jobbágyság eltörlését, a magyarpártiak utolsó Zágráb-megyei és túrmezei központjainak felszámolását, a de facto a horvát kormánnyá váló Báni Tanács megalakítását és a polgári képviseleti elveken alapuló horvát országgyűlés — a Szábor — választási rendjének közzétételét2 a horvátok alapvető nemzeti céljaik megvalósítása kezdeteként élték meg. A korabeli horvát politikai élet legfontosabb eseményeinek tanúja volt a Jogpárt két későbbi vezetője, Eugen Kvaternik és Ante Starčević is. Kvaternik 1848-ban és 1849-ben aktívan részt vett a horvát politikai életben, Várasd képviselőjeként tagja volt annak a küldöttségnek, mely Bécsben átadta az uralkodónak a horvát követeléseket, részt vett a szlavóniai magyarellenes mozgalom megszervezésében és a Báni Tanács tisztviselője volt egészen annak megszűnéséig.3 A Jelačić iránti horvátországi lelkesedés 1848-ban Starčevićet is magával 1 Šokčević, Dinko: Hrvati u očima Mađara, Mađari u očima Hrvata. Kako se u pogledu preko Drave mijenjala slika drugoga, (k.n.) Zagreb, 2006, 133-134. 2 Sidak, Jaroslav: Kroz pet stoljeća hrvatske povijesti. Zagreb, 1981, 277., 280.; Čepulo, Dalibor: Hrvatski državnopravni identitet i hrvatsko-ugarski odnosi 1790-1868. In Hrvatsko-mađarski odnosi 1102-1918., Zbornik radova, (k.n.) Zagreb, 2004, 232. 3 Životopis Eugena Kvaternika, Hrvatska. Knjiga za godinu 1880., Zagreb, 1880, 209-210.; Markus, Tomislav: Eugen Kvaternik u hrvatskoj politici i publicistici 1859-1871. godine, In Povijesni prilozi, 16, (k.n.) Zagreb, 1997, 159-160.
