Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Demmel József: Kirándulás a magyar nemzeti múltba? Josef Viktorin szlovák életműve és a visegrádi várromok
542 DEMMEL JÓZSEF nak.35 Viktorin, aki ekkor oroszlánrészt vállalt a szerkesztésben,36 gyakorlatilag mindenkit megkeresett, aki a szlovák kulturális életben az elmúlt évtizedekben megfordult.37 Viktorin a készülő évkönyvbe akár a staroslovencinán, akár az új irodalmi nyelven elfogadott írásokat,38 ám az írások beérkezésekor derült ki, hogy a „staroslovenéina” pozícióit egyedül az állami támogatásnak köszönheti, s valójában a szlovák szellemi életben a Stúr-féle nyelv egyértelműen domináns volt. Csak három rövid vers és Daniel Lichard prózája érkezett csehül, minden más szerző az új nyelvet használta.39 Miután a szlovák irodalmi nyelv kérdése végérvényesen eldőlt, Viktorin 1858-tól kezdve hosszú időn keresztül a szlovák irodalom szervezésébe fektette energiái jelentős részét. Viktorin — immár egymaga — a címet is megváltoztatva40 kizárólag szlovákul adta ki az évkönyvet, Lipa, azaz Hársfa címmel. Ezek az évkönyvek a korabeli szlovák irodalom csúcsteljesítményei. Itt jelentek meg először a korszak, sőt, az egész 19. század egyik legjelentősebb regényírójának, Ján Kalinčiaknak a legfontosabb regénye, a Restavrácia, a kor két legjobb drámaírójának, Ján Palánknak és Jónás Záborskynak színdarabjai (szlovák nyelven gyakorlatilag az első, komolyan vehető művészi színvonalat képviselő drámai alkotások), és a kor legjobb lírai alkotóinak legfontosabb produktumai.41 Ezek mellett Viktorinnak még arra is volt ideje, hogy az addigi szlovák irodalom történetében két legjelentősebb költő, Ján Holly42 és Andrej Sládkovic43 verseit gyűjteményes kiadásban megjelentesse, valamint több kötetben kiadja a már említett Záborsky életművét.44 Túl azon, hogy Viktorin kezdeményezésére a tetszhalott állapotban lévő szlovák irodalmi élet újra felélénkült, szervezési szempontból is értékelnünk kell munkáját (hiszen ennek a szervezőtehetségnek később, a visegrádi romok restaurálási projektjénél is jelentősége lesz). Viktorin ugyanis kápláni teendői és saját munkái megírása mellett elképesztően nagy feladatot vállalt magára ezzel az irodalomszervezői szereppel. Először is (pontosan ráérezve a korszel-36 F. Bokes: Dokumenty i. m. 177. 37 Lásd pl. Jozef Viktorin Martin Hamuljaknak 1857 február 21-én. Közli M. Gasparík: Concordia i. m. 188-189. Jozef Viktorin Andrej Sládkovicnak 1857 február 26-án. Közli. M. Gasparík: Concordia i. m. 189. Jozef Viktorin Ján Kalinčiaknak 1857. július 29-én. ASSV Fasc. 50. č 61. 38 E tekintetben mintául vették az 1830-as években szintén Pest-Budán kiadott Zora c. almanachot. A két kezdeményezés közti kapcsolatról lásd Hamuljak Viktorinnak küldött levelét. Martin Hamuljak Jozef Karol Viktorinnak 1857. március 4-én. Listy Martina Hamuljaka II. (1834 - 1859). Ed. Augustin Ma oviik. Martin, 1989, 219-222. 39 M. Gasparík: Concordia i. m. 186. 40 Jozef Viktorin Ján Kalinčiaknak 1860-ban. ASSV Fasc. 50. č 61. 41 Az 1990-es években megjelent többkötetes szlovák történelmi összefoglalás is úgy jellemezte Viktorin almanachjait, mint amelyek mély depresszióból rántották ki a szlovák irodalmat. Július Misámé: Kultúme snahy Slovákov v matičnom období. In: Dejiny Slovenska in. (od roku 1848 do konca 19. storočia). Bratisalva, 1992, 597. Jamslav Vicék: Jozef Viktorin. In: Prúdy 6 (1922) 4. 213-217. 42 Ján Holly: Jána Hollého Spisy Básnické. so životopisom a zprávou o pomníku i spisoch jeho sporiadal a vydal Josef Viktorin. Tretie, opravené vydanie. Pest, 1863. 43 Andrej Sládkovic: Spisy básnické Andreja Sládkovica. V B. Bystrici, 1861. 44 Jonáé Záborsky: Jónása Záborského Lžedimitrijady čili búrky Lžedimitrijovskč v Rusku. Predstavené v deviatich Básnach dramatickych. Vydal Josef Viktorin. Peš -Budin, 1866. Jónása Záborského Básne dramatické. Vydal Josef Viktorin. V Pešti, 1865.