Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban

VÁROSLAKÓ FÖLDBIRTOKOSOK A KÖZÉPKORI POROSZORSZÁGBAN 517 gárt kért fel egy német jogú falu alapítására („Wilhelmus scultetus dictus de Hollandia”), aki a falunak kimért földből 2 Hufét kapott, és ő lett a soltész is.91 A Friedland (Pravdinszk) városából származó Johann 1338-ban telepítői mun­kájáért soltész lett és 14,5 Hufét kapott.92 1341-ben a danzigi komtúr a városi pénzverő mesternek, Konrádnak 38 Hufe földet méretett ki, hogy ott, mint te­lepítési vállalkozó, megalapítsa Wonneberg falut.93 (A lovagrendi pénzeken be­tűkkel jelölték azt a pénzverőhelyet, ahol készítették: a D Danzigot, a K Königsberget, a C Kulmot, az M Marienburgot, a T pedig Thorn városát jelen­tette.)94 Schönfleiß falut 1346-ban a Roggenhausen (Rogózno-Zamek) városából származó Johann („Johanni scultetu de Roghusen”) alapította, aki az új falu­ban a soltészi tisztség mellett 6 Hufe földet kapott.95 Winrich von Kniprode nagymester 1352. április 3-án a Preußisch Holland városából származó Volprechtnek 40 Hufe földet adott, hogy oda új falut telepítsen. Lokátorként őt illette a soltészi tisztség, valamint a földek tizede, azaz 4 Hufe.96 Wachsmuth fa­lut 1505-ben a pomesaniai püspök megbízásából Riesenburg (Prabuty) város polgármestere, Hans Schulz alapította, aki egyúttal az új falu soltésza is lett, amellyel 8 Hufe földet kapott.97 Amikor a patrícius családok a város joghatóságán kívüli vidékeken szerez­tek földbirtokot, a tartományúri hatalom és a területileg illetékes földesúr felé az adott telkek jogállása szerinti kötelezettségekkel tartoztak. Az oklevelek ta­núsága szerint a módos városi polgárok kezén szinte mindenféle jogállású és kötelezettségű földbirtok előfordult. Hinrich Jungehorn thorni polgár például a Német Lovagrendtől 1342-ben kapott 3 Hufe föld után évi 2 márka cenzust fi­zetett, ahogyan a telepes parasztok.98 Heinrich Lyburg thorni polgár és felesége 1352. január 3-án 10 Hufe szántót kapott Birgelau (Zamek Bierzglowski) komtúrjától. Minden Hufe után 15 Scot cenzust fizetett, továbbá servitiummal is tartozott.99 A lovagrendi államban a robotkötelezettség a telkekhez, s nem annak művelőjének személyéhez kapcsolódott, így abban az esetben, ha egy vá­rosi polgár ilyen kötelezettséggel terhelt Hufékat szerzett, eleget kellett tenni a robotkötelezettségnek (amit nem ő maga teljesített, hanem fizetett cselédekkel végeztette el).100 Heinrich Halpwachsen elbingi polgár a nagymestertől 1425. május 29-én kapott 1,33 Hufe rét után évi V2 márka cenzust fizetett.101 Az a két rösseli (Reszel) polgár, aki 1431-ben 3 Hufe erdőt vásárolt a lovagrendtől, szin-91 CDW I. Nr. 126. 92 PUB III. Nr. 164. 93 PUB III. Nr. 423. 94 Pósán László-. A Német Lovagrend pénzügypolitikája a kezdetektől a 14. század közepéig. Debrecen 2000. 71. 95 PUB IV Nr. 98. 96 PUB V Nr. 32. 97 PomesUB. III. Nr. 193. 98 Regesta II. Nr. 725.; A német telepes parasztok kötelezettségeire a lovagrendi államban ld. Pósán LA paraszti birtokok mérete i. m. 25-50. 99 PUB VI- Nr. 1. 100 Pósán László: Robotkötelezettség a középkori Poroszországban. Agrártörténeti Szemle XLIX. (2008: 4. sz.) 113-31., itt: 26. 101 CDW IV Nr. 56.

Next

/
Thumbnails
Contents