Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
46 PÁL LAJOS Hajnal némi hezitálás után szintén aláírta az ívet több olyan kollégájával egy időben, akik kifejezetten Mályusz negatív tartalmú kijelentésének hatására csatlakoztak a köszöntőkhöz. Mályusz kijelentette ugyanis, hogy nem szerepel „akárkikkel” még egy aláíró íven sem. Hajnal eleinte, sajátos megközelítéssel kurázsinak tekintette Mályusz zsidó-ellenes kijelentéseit - kettőjük felfogása e kérdésben és ebben az időben még közel állt egymáshoz. Később már azon sajnálkozott, hogy nem tartotta vissza barátját, mert „Szekfű nem fogja egyszerű incidensnek felfogni. Amire bizonyára a legérzékenyebb, azt látja érintve ez esetben: az ő zsidótőke-hátterét. Meg vagyok győződve arról, hogy sokszor érzi félszeg helyzetét - bár igaz, hogy általában büszke erre az imponáló összeköttetésére.”52 Levelében Hajnal arra kapacitálta barátját, hogy Szekfűtől kérjen olyan „tisztességes ívet, amin magunkfajták szerepelnek.53 54 ... Kényelmetlen nekik, hogy nem vagy rajta, Kornfeldnek is feltűnhet. Akkor aztán nyugodtan aláírhatod, megfelelő társaságban”.64 Szakmai szempontból érdekesen világítja meg szerkesztői módszerüket egy másik Hajnal levél, amely arról számolt be Mályusznak, hogy Deér és Kniezsa (szerkesztőségi felkérésre írt) cikküket felemásan készítették el. Deér részét a levélíró dicsérte, azt később önálló cikként közölte is a Századok,55 de Kniezsa részével teljesen elutasító volt. Eredetileg egy számban, egymás után akarták mindkettőt közölni, de Hajnal ebben a levélben azonban arról írt, hogy ezt a szempontot nem lehetett érvényesíteni, és a következőket ajánlotta ezért szerkesztőtársának: „1) Vagy hirtelen átfésülöd Kniezsa részét, értelmesebbé teszed, - de akkor 2-3 napon belül meg kellene csinálnod. 2) Vagy nem hozzuk még ebben a számban [értelemszerűen: egyiket sem - EL.]; ezt nem ajánlom, mert nem bízom abban, hogy Kniezsa érdemesnek tartja ezek után az alaposabb kidolgozást, 3) vagy Deér részét hozzuk csak módosított cím alatt. Ez lenne a legméltóbb válaszunk Kniezsa számára.”56 Az első (1931.) évben a folyóirat szerkesztése feszített ütemű gyors és intenzív munkát követelt mindkettőjüktől. Hajnalt fárasztotta, idegileg „kikészítette” ez a munka, és már pár hónap múlva nagy megbánással gondolt vissza a megbízatás elfogadására.57 Hajnal ebben az „átkozódó” levelében azt is hangsúlyozta, hogy rosszkedvét jelentősen fokozta az elmúlt hónapokban Mályusszal kialakult feszült viszonya is. Ingerültségének egyik oka az volt, hogy Mályusz 52 MTAK K Mályusz Elemér levelezése, - Hajnal Mályusznak, 1932. december 27. 53 Hajnal többek között még ezt is írta: „egy egyetemi tanárnak joga van ilyen figyelemre. Én is el voltam határozva, hogy megteszem [az ív aláírásának megtagadását - EL.], ha ismeretlen zsidókkal raknak egybe.” Hajnal Mályusznak 1932. december 27. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. 54 MTAK K Mályusz Elemér levelezése, - Hajnal Mályusznak, 1932. december 27. 55 Deér József: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. Századok 1932. 1-3. sz. 13-34. 56 Az utóbbi változatot fogadta el a két szerkesztő. Hajnal Mályusznak 1932. február 25. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. 57 „Ezerszer megátkoztam a Századokat, gyöngeségemet, hogy beugrottam; keserves napjaimat, mit vele töltöttem. (...) az 1931. évf. postamunka volt.” Ráadásul nem volt elég nagy a választékuk, és emiatt gyakorlatilag „ami jött, azt nagyjából el kellett fogadni, sosem maradt a következő számra semmi, mindig újra kellett kezdeni.” A szerkesztők alapvető célja ebben az évben a szám és évfolyam elcsúszások megszüntetése volt. - MTAK K Mályusz Elemér levelezése. Hajnal Mályusznak 1931. december 14.
