Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban

pott földek jelentették a legkedvezőbb módját területeik gyarapítására. Heinrich Dusemer nagymester (1345-1351) például 1346-ban 31 Hufe (520,8 hektár) erdőt adott Konitz (Chojnice) városának, s előírta, hogy a város tehetős és szegényebb polgárai ezt a földet közösen használják, azaz a magisztrátus el nem adhatta, legfeljebb csak bérletbe.46 1376. január 27-én III. Heinrich, ermlandi püspök 53 Hufe (890,4 hektár) erdőt adományozott vadászati joggal Wormdit (Orneta) városának.47 Az 1378. május 4-én kiállított oklevél szerint az ermlandi káptalan 4,5 Hufe szántót és 66 Hufe erdőt adományozott Allenstein (Olsztyn) városának (összesen 1183,4 hektár) egy újváros alapítására.48 Rössel (Reszel) város pogárai 1389. január 28-án 20 Hufe (336 hektár) erdőt kaptak az ermlandi püspöktől.49 Rastenburgnak (K^trzyn) 1427. január 31-én Paul von Rusdorf nagymester (1422-1441) 20 Hufe erdőt adományozott.50

Amellett, hogy az Elbától keletre fekvő Hanza-városok kiterjedt földterületekkel, polgáraik pedig azokon jelentős birtokokkal rendelkeztek, a tehetős családok a városok joghatóságán kívül eső vidékeken is tetemes földbirtokok tulajdonosai voltak. Stralsund polgármestere, Wulf Wulflam például 1400-ban Stralsund környékén és Rügen szigetén összesen 8 falu és az azokhoz tartozó földterületek gazdájának mondhatta magát.51 Hasonlóan nagy földbirtokokkal rendelkeztek Lübeck, Rostock, Stralsund és Greifswald más patrícius családjai is.52 Ezeken a vidékeken már igen hamar, a 14. század elejétől gyakorlattá vált az, hogy a városi polgárok a városi földek határain túl is igyekeztek birtokokat szerezni. 1300-ban például 2 sternbergi polgár Heinrich mecklenburgi fejedelemtől 720 márkáért megvette Scönfeld falut.53 A porosz városok gazdag családjai sem különböztek a többi Hanza város patríciusaitól. Adományok, öröklés, zálogosítás vagy vásárlás révén a városi joghatóság határain kívül fekvő területeken szintén jelentős földbirtokokkal rendelkeztek. Egyes polgárok már a 13. század utolsó évtizedeiben kaptak adománybirtokokat. 1287. március 13-án például Heinrich ermlandi püspök 12 Hufe földet adományozott egy frauenburgi (Frombork) polgárnak.54 Egy 1287. január 1-jén kiállított oklevél, amelyben Konrad von Thierberg tartományi mester megerősítette a Gerwin von Susel és Johann Strusse, elbingi polgárok közötti, 23 Hufe (386,4 hektár) földről szóló adásvételi szerződést, azt bizonyítja, hogy Poroszországban a városi patrícius családok a lovagrendi uralom konszolidációja, a katonai hódítás be-512 PÓSÁN LÁSZLÓ

46 PUB IV Nr. 24.

47 CDW m. Nr. 3.

48 CDW ni. Nr. 53.

49 CDW III. Nr. 228.

50 Regesta II. Nr. 2260.

51 Hans Koeppen: Führende Stralsunder Ratsfamilien. Greifswald 1938, 63-65.

52 Konrad Fritze: Am Wendepunkt der Hanse. Berlin 1967. 96-98.; Hans Harald Hennings: Die Lübecker Kornhäuser zu Beginn des 14. Jahrhunderts. In: Städtewesen und Bürgertum als geschichtliche Kräfte. Gedächtnisschrift für Fritz Rörig. Hgg. Ahasver Brandt, Wilhel Koppe, Lübeck 1953. 322.

53 Mecklenburgisches Urkundenbuch. Bd. IV 1297-1300. Hg. dem Verein für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde, Schwein 1867. Nr. 2591.

54 CDW I. Nr. 75.