Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban
510 PÓSÁN LÁSZLÓ 3% márka bérleti díj fejében.26 1299-ben Hinze Kölner 10 évre szóló bérleti szerződést kötött egy rétre vonatkozóan az elbingi magisztrátussal.27 A bérbe adott, de még a magántulajdonban lévő városi földek esetében is a városi tanácsnak joga volt megszabni az adott telkek hasznosíthatóságának feltételeit. 1325-ben az elbingi magisztrátus például úgy döntött, hogy minden polgár a saját földjeiből egy részt köteles elkülöníteni rétnek, legelőnek. Aki ennek nem tett eleget, 3 márkára büntették.28 1338-ban a város határain belül fekvő, magán- és városi tulajdonú legelőterületet felmérték és összeírták az ún. Wiesenbuchba.29 A tehetősebb polgárok azonban nem csak városi tulajdonú földeket, hanem magánkézben lévő telkeket is gyakran bérbe vettek. Ez általában összefüggött azzal, hogy a 15. század folyamán a porosz városok gazdasági életében egyre jelentősebbé vált a sörfőzés, és az ehhez kapcsolódó árpa- és komlótermelés. 1416-ban például Rechtstadt Danzig 2296 adófizető polgárából 383 volt sörfőző.30 A 15. század végén Königsberg három városában mintegy 250 sörfőző vállalkozás működött: 120 Königsberg Altstadtban, 85 Königsberg Löbenichtben, és 45 Königsberg Kneiphofban.31 A 15. század folyamán Altstadt Elbing város tanácsában a sörfőzők kerültek többségbe. Az 1479-ben általuk alapított Szent János testvériség tagnyilvántartása szerint közülük 24-en a városi magisztrátus tagjai is voltak.32 A városi gazdaságon belül a sörfőzés jelentőségének növekedése miatt a 15. század közepétől a kereskedők is egyre gyakrabban fektettek tőkét ebbe az ágazatba, vagy az alapanyagok előállítása szempontjából fontos termőföldbe.33 A profit növelése érdekében a sörfőzdék tulajdonosai a sörgyártásnál igyekeztek a saját földjeiken termelt gabonát felhasználni, de ez a mennyiség gyakran kevésnek bizonyult. Emiatt sokan voltak olyanok, aki szántókat vásároltak vagy vettek bérbe, hogy minél kisebb arányban kelljen a piacról beszerezni a főzéshez szükséges árpát vagy rozsot. Urban von Katczenhause, braunsbergi (Braniewo) polgár például 1430. július 7-én 15,5 márkáért 2,5 hold szántóföldet vásárolt Hans Seiferttől, aki ugyancsak Braunsbergben élt.34 Lucas Watczilrode, thorni polgár 1445. április 23-án a városi könyv bejegyzése szerint 4 Hufe földet, egy komlókertet és egy kocsmát vett bérbe a várostól évi 15 márka bérleti díj ellenében.35 A középkori Poroszországban Danzig volt a legjelentősebb sörfőző város. Az itteni sör pirított árpából és sok malátából ké-26 Arthur Semrau: Die älteste Zinsbuch der Altstadt Elbing 1295 bis etwa 1316. Elbinger Jahrbuch 4. (1924) 1-12., itt: 7. 27 Semrau, A.: Der Markt der Altstadt Elbing i. m. 5. 28 CDW I. Nr. 219. 29 Arthur Semrau: Die erste Vermessung der Bürgerwiesen in der Altstadt Elbing im Jahre 1338. Elbinger Jahrbuch 3. (1923) 116-128., itt: 118. 30 Christine von Blanckenburg: Die Hanse und ihr Bier. Brauwesen und Bierhandel im hansischen Verkehrsgebiet. (Quellen und Darstellungen zur hansischen Geschichte, NF 51) Köln- Weimar-Wien 2001. 126. 31 Fritz Gause: Die Geschichte der Stadt Königsberg in Preußen. Bd. I. Von der Gründung der Stadt bis zum letzten Kurfürsten. Marburg 1996. 147. 32 Roman Czaja: Socjotopografia miasta Elbl^ga w sredniowieczu. Torun 1992. 52-54. 33 Czaja, R.: Anmerkungen zur Sozialtopographie i. m. 79. 34 CDW IV Nr. 322. 35 Liber Scabinorum Veteris Civitais Torunensis, Secunda pars Nr. 1091.
