Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban

508

PÓSÁN LÁSZLÓ

az egyes porosz városok feljegyzései is.6 Egy rúd kb. 4,32 méternek felelt meg, így a mai területmértékek szerint 1 Hufe 1296 méterszer 43,2 méter földterületet, azaz 16,8 hektárt jelentett. Elbing városa tehát 10080 hektár saját birtokkal rendelkezett.7 A nagyobb porosz városok, mint Thorn (Torun), Kulm (Chelmno), Danzig (Gdansk), Königsberg (Kalinyingrád) vagy Elbing (Elblqg) mellett a lovagrendi állam kisebb városai is legalább 1-2 falu birtokosai voltak.8 A porosz városok földterületei az idők folyamán nemhogy nem csökkentek, hanem egyre nagyobbak lettek. A 16. század első felében például Thorn városának már 33, Elbingnek 63, Danzignak pedig 76 saját tulajdonú faluja volt. Ez a három város az 1466 óta a lengyel korona fennhatósága alá tartozó ún. Királyi Poroszország művelt földterületeinek 8,8%-át birtokolta.9 Elbing város földterületei IV Kázmér 1457. évi adományainak köszönhetően 512 km2 nagyságúra növekedtek.10

A városok joghatósága alá tartozó földterületeken a polgárok általában saját telkekkel és kertekkel rendelkeztek. A kulmi plébániatemplomban vezetett számadáskönyvek feljegyzései arról tanúskodnak, hogy számos polgárnak volt szőlője, komló- vagy gyümölcsöskertje. Az 1430-as évek második felében például Peter Freudentahl, a tulajdonában lévő szőlő („wyngarten”) és szélmalom („wyndtmolen”) után 1 font viaszt fizetett cenzusként.11 Niclos Glöckner szőlőskertje mérete alapján IV2 márka cenzust fizetett, Niclos Leymgrube pedig 1 márkát.12 Hannos Tirgarte 1,5 holdnyi komlókerttel („hoppengarten”) rendelkezett, ami után 8 Scot 1 Schilling cenzussal tartozott. Hasonló nagyságú komlókertje volt Niclos Messernek is, ő 8 Scot cenzust fizetett.13 Hans Symon vagy Hannos Gruneberg komlókertje viszont jóval kisebb, csak 0,5 hold volt.14 Gregor Lodewig egy cseresznyekert („kyrsgarten”) után 15 Scot cenzust fizetett.15 A plébániatemplom számadáskönyvében az eddig említett példák mellett még számos további bejegyzés említett gyümölcsöskerteket.16 Thorn város nyilván-6 Geometria Culmensis, ein agronomischer Traktat aus der Zeit des Hochmeisters Conrad von Jungingen (1383-1407). Hg. Hans Mendthai, Leipzig 1866. 20-22.; Liber memoriarum Colmensis civitatis Nr. 35.; Novus Liber rationum Veteris Civitatis Elbingensis. Nowa Ksi^ga rachunkowa Starego Miasta Elblaa 1404—1414. Cz^sé 1 (1404—1410) wydai Markian Pelech (Towarzystwo Naukowe w Toruniu, Fontes 72.) Warszawa-Poznan-Torun 1987. XXXI.

7 Pósán László-. A paraszti birtokok mérete és szolgáltatási kötelezettségei a középkori Poroszországban. Agrártörténeti Szemle XLVI. (2004-2005: 1-4. sz.) 25-49., itt: 27.

8 Pósán László: Városi falvak a középkori Poroszországban. Agrártörténeti Szemle LI. (2010: 1—4.SZ.) 1-11., itt: 3.

9 Marian Biskup-, Über die Rolle und die Bedeutung des Grundbesitzes der großen Städte von Königlich Preußen im 16-18. Jahrhundert. In: Entwicklungsprobleme des Feudalismus und Kapitalismus im Ostseegebiet. Tartu 1972. 58.

10 Roman Czaja: Anmerkungen zur Sozialtopographie der Stadt Elbing im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. In: Kulturgeschichte Preussens Königlich Polnischen Anteils in der frühen Neuzeit. Hg. Sabine Beckmann, Klaus Garber, Tübingen 2005. 76.

11 Liber censum parochiae culmensis. Ksi^ga czynszöw fary chohninskiej (1435-1496) wydali Zenon Hubert Nowak, Janusz Tandecki (Towarzystwo Naukowe w Toruniu, Fontes 78.) Torun 1994. Nr. 21. (a továbbiakban: Liber censum parochiae culmensis)

12 Uo. Nr. 25., 34.

13 Uo. Nr. Nr. 88., 169.

14 Uo. Nr. 205., 206.

15 Uo. Nr. 225.

16 Uo. Nr. 94., 95., 96., 98., 234., 241.