Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata
SZENT LÁSZLÓ HORVÁTORSZÁGI HÁBORÚJÁRÓL 471 fölött a baszileusz fennhatósága érvényesült, és nem a magyar királyé. Ráadásul ugyanez az oklevél a magyar királynak csak a horvátországi hadjáratát említi (Croatia invadens regnum), dalmáciai hódításokról nem szól.105 Tudjuk ezenfelül, hogy 1091 második felében a bizánciak terjesztették ki hatalmukat a tengermelléki kikötővárosokra.106 Meggyőződéssel tehát ezúttal is csak annyit állíthatunk, hogy Szent László seregei 1091-ben nagyjából elfoglalhatták Horvátország hegyvidéki területeit (a Gvozdot és a Velebitet). Noha eredetileg Dalmácia megszerzését is célul tűzhették ki, a kun betörés ekkor még megakadályozta a magyar állam tengerparti terjeszkedését - és valószínűbb, hogy egyelőre a korábban horvát fennhatóság alatt álló Tengerfehérvárat sem sikerült bevenniük. II. 7. A meghódított területek integrációja Dragus zárai prior oklevelének sokat idézett keltezésében az 1091-i események közül nem csupán azt tartották fontosak megemlíteni, hogy a mondott esztendőben László magyar király lerohanta Horvátországot, hanem azt is, hogy „Almos urat, az unokaöccsét tette ott királlyá.”107 Ennek ellentmond a krónikakompozíció 132. fejezetének adata, amely szerint a magyar király először nem magának foglalta el Horvátországot (és kútfőnk hibás közlése szerint Dalmáciát), hanem testvére, Ilona özvegy királyné hatalmát állította ott helyre; utóbb azonban mégis a saját fennhatósága alá vonta a meghódított területeket.108 Mivel ebben az esetben egy gyakorlatilag egykorú és hitelesnek ismert forrás tanúbizonysága áll szemben egy jóval későbbi, ráadásul több fázisban keletkezett kútfő egyébként is megbízhatatlannak tűnő híradásával, nem kétséges, hogy Dragus oklevelének adatát kell elfogadnunk. László ezek szerint Almost már a hadjárat évében horvát királlyá tétette. Amennyiben az események rendjéből indulunk ki, úgy logikusnak tűnik az a gondolat is, hogy László leginkább akkor koronáztathatta horvát királlyá Almost, amikor a kun támadás hírére neki magának vissza kellett térnie Magyarországra.109 110 Almos király hatalma azonban megdöbbentően szűkösnek tűnik forrásaink tükrében. László az Oderisiushoz intézett levelében horvátországi hódításairól szólva meg sem említi az unokaöccsét, és nem éppen a magyar király osztozkodó kedvét mutatja azon megjegyzése sem, amely szerint „már csaknem egész Szlavóniát megszereztem” (Sclavoniam iám fere totam acquisivi).n0 Ráadásul ugyanezen levélben László kizárólag a maga nevében erősíti meg a „Szlavóniában” majdan Szent Egyed javára teendő felajánlásokat is, unokaöccse esetleges közreműködésére nem is utal.111 Amennyiben csakugyan igaz, hogy Almos már az Oderisius-levél megírásának időpontjában is horvát királyi 105 DHA I. 273. 106 Deér J.: Államközösség i. m. 39. 107 DHA I. 273. 108 SRH I. 406. 109 Makk F: Külpolitika i. m. 131. 110 DHA I. 272. 111 Deér József ugyanezen adatok alapján egyébként azt is megkérdőjelezte, hogy Álmos csakugyan királyi cím birtokában irányította a horvát területeket: véleménye szerint Álmos csak afféle
